HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIÁBAN

A házasság intézménye gyakorlatilag érthetetlen, ha nem ismerjük annak bibliai hátterét. A hét napból álló heti ciklushoz hasonlóan ez is olyan jelenség, amelyet sehonnan máshonnan nem tudunk levezetni, csak a Biblia teremtéstörténetének beszámolójából.



Valójában a teremtés és az első emberpár története az egész emberiség sorsát meghatározza és példázza. Ami Ádámmal és Évával történt, az leképezése az emberiség történetének, ahogy Ádám és Éva viselkedett, az szemlélteti, hogy milyen az ember és hogyan reagál különböző élethelyzetekben. Éppen ezért nem véletlen, hogy eredendően ősszüleink nevei nem személynevek voltak, hanem az emberi faj "prototípusainak" megjelölései (Ádám = ember; Éva = minden élő anyja).

A házasság alapító okirata
A házasság "alapítódokumentumát" a Teremtés könyvének 2:24 részében olvashatjuk:

"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz."

Ennek alapján a Biblia házasságszemlélete három részre osztható:

1. A szülők elhagyása
Sok válás lett volna megelőzhető ennek az egyszerű elvnek a megtartásával. A házasság két független, önálló, felnőtt, identitását megtalált ember életközössége, akik mostantól elsősorban egymás házastársai és csak másodsorban a szüleik gyerekei. Éppen ezért az ifjú házasok lakásválasztásánál alapszabály, hogy legalább olyan messzire költözzenek a szüleiktől, hogy azok ne tudjanak papucsban átcsoszogni.

A házasság intézménye gyakorlatilag érthetetlen, ha nem ismerjük annak bibliai hátterét


2. Az egymáshoz való ragaszkodás
Noha az anyakönyvvezető és a törvényileg szabályzott és védett házasság viszonylag új fogalmak az emberiség történelmében, mindig volt egy hivatalos rituálé, amelytől kezdve a nő és a férfi egymáshoz tartozott, és amelytől fogva a közösség őket egy családként kezelte. A korai bibliai időkben az "ágyasházba" való bevitel, vagy a fátyol feltakarása számított ilyen rituálénak, Jézus idejében pedig már esküvőről is olvasunk. Az együttélést tehát megelőzte egy olyan jelképes cselekmény, amelyben a pár tagjai kifejezték egymás iránti ragaszkodásukat és felelősségvállalásukat. Ez a két ember egymáshoz való ragaszkodása pedig erősebb, mint egy felnőtt ember ragaszkodása a szüleihez.

3. Egy testté válás
Sokan próbálták ugyan megfosztani ezt a mondatot testies felhangjától, mégis kijelenthetjük, hogy ez a mondat a szexualitás mandátuma. A szexuális közösség a házasság elengedhetetlen, jó, és Istentől akart része. Fontos azonban figyelni a sorrendre, amely itt is megfogalmazódik. Szülők elhagyása, önálló élettér megvalósítása, egymáshoz való ragaszkodás, esküvő és mint hab a torán: a szexuális együttlét.

A bűn hatásai a házasságra
Ami az őstörténetben ezután történik, az már kevésbé szívmelengető. A bűneset; annak a bizonyos tiltott fának a gyümölcséből való evés alapvetően megváltoztatta a férj és a feleség viszonyát. A bűn megjelenése előtt Ádám így kiált fel, amikor meglátja Évát:

"Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett." (Ter. 2:23)

A bűneset után azonban már azt olvassuk:

"Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja." (Ter. 3:20)

Ez a folyamat jól megfigyelhető mai házaspárok életében is. Ez az az út, amelynek során a "testem egy darabjából", a "szívecskémből", "a jobbik felemből" a "gyerekeim anyja" lesz. Egy idős kollégám úgy fogalmazott, hogy a házasság olyan mint egy parasztház. A szembetűnő, ápolt előkertben van a "cicám" és a "galambom", hátul a vendégek pillantása elől elzárt gazdasági udvaron pedig a "marha" meg a "tyúk".

A Biblia ezután számos helyen bemutatja a bűn következményeit a házasságra és a családra. Ezek között találjuk a többnejűséget, a házasságtörést annak megannyi formájával (pásztoróra, prostitúció, elkötelezés nélküli együttélés), a vérfertőzést, a homoszexualitást, a válást valamint a férfi és női szerepek deformálódását (nőies férfiak és férfias nők, zsarnokok és papucshősök).

A házasság és a család védelme
Épen ezért, mivel a házasságra és a családra annyi veszély leselkedik, Isten különös hangsúlyt fektet ezeknek az intézményeknek a védelmére. Sokan nem is gondolnák, hogy a tízparancsolat rendeleteiből 5 a házasság és a család védelmét fogalmazza meg. Nézzük ezeket sorba.

A 2. parancsolat így hangzik: "Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon. De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal, akik szeretnek és megtartják parancsaimat." (Kivonulás 20:4-6)

Első olvasatra talán kegyetlennek tűnik a büntetéssel való fenyegetés, ugyanakkor úgy is felfoghatjuk ezeket a mondatokat, mint egy ténymegállapítást, ahogyan a rossz erkölcsi döntéseinket és helytelen tetteinket továbbörökítjük a gyerekeinkre, azok pedig az ő gyerekeikre. Erkölcsi döntéseink ezért

nem csak ránk tartoznak, hanem az egész családunkra.

A 4. parancsolatban azt olvassuk: "Gondolj a szombatra és szenteld meg. A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek." (Kiv. 20:8-10)

A szombati nyugalom parancsával Isten szabadidőt akar biztosítani az egész családnak a feltöltődésre, a kapcsolatápolásra, az együttlétre. Kevés dologra van a mai társadalomnak akkora szüksége, mint erre. Az 5. parancsolat: "Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked." (Kiv. 20:12)

Az, ahogyan a szüleinkhez viszonyulunk meghatározza azt, ahogyan a gyerekeink fognak hozzánk viszonyulni. Ez pedig közvetlen hatással van az életminőségünkre.

Erkölcsi döntéseink nem csak ránk tartoznak, hanem az egész családunkra


A 7. parancsolat: "Ne törj házasságot." (Kiv. 20:14)

Ez a parancsolat minden házasságon kívüli szexuális kapcsolatot bűnnek nevez. Mennyivel boldogabb lenne az emberiség, ha csak ezt az egy parancsolatot mindenki betartaná?

És végül a 9. parancsolat:"Ne kívánd el embertársad házát, ne kívánd el embertársad feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem szamarát, sem más egyebet, ami az övé." (Kiv. 20:17) A Biblia jól tudja, hogy a rossz döntések meghozatala és a helytelen tettek elkövetése azzal kezdődik, hogy teret engedünk a gondolatainkban olyan kívánságoknak, amelyeket csírájában el kellene fojtanunk. A gondolkodásbeli fegyelemnek is házasságvédő szerepe van!

Áldás és ígéret
Miről lehet felismerni azt az embert, aki jó döntéseket hoz és megfelelően éli az életét? Nem az autójának márkájáról, vagy a bankszámlakivonatának végösszegéről. A Biblia szerint a legjobb indikátora ennek a megelégedett, rendezett, boldog családi élet:

"Boldog, aki féli az Urat, aki az ő útjain jár. Élvezheted majd, amit kezed szerez, boldogságban és bőségben fogsz élni. Feleséged házad bensejében hasonlít a termő szőlőtőhöz, s mint a hajtások az olajfát, gyermekeid úgy veszik körül asztalodat. Lám, ilyen áldásban részesül az ember, aki féli az Urat." (Zsoltár 128)