| AZ ÉLET, AZ ANTI-KERESZTÉNY FILM |
Amikor a film készítői a filmben szereplő szörnyet Kálvinnak nevezték el, pontosan tudták mit és miért tesznek. A teológus férfi, akinek neve egybeforrt a predesztináció tanával, nem valószínű, hogy örült volna az ötletnek, hogy Daniel Spinosa Élet című filmjében egy gonosz marslakót róla neveznek el.
Ez a történet egy megállíthatatlan erőről, egy elkerülhetetlen pusztulásról szól, belemagyarázva Kálvin János kapcsolódó témájú, történelmileg elismert tanát. A filmből azonban látszik, hogy a híres teológus és az író mennyire különböző következtetésre jutottak a végzet kapcsán.
Az Élet c. film egy egyszerű sci-fi történet. A Nemzetközi Űrállomás űrhajósai élet jeleire bukkannak a Mars bolygón, amely látszólag egy alvó lény. A brit tudós, Hugh (Aryion Bakare) által elektrosokkal felélesztett élőlény igen gyorsan növekedésnek indul, majd egy rosszindulatú teremtménnyé fejlődik ki, mely kis idő elteltével hatalmas erejét fitogtatni kezdi, kijut a zárkájából, ahol tartották és az egész űrhajós legénységre fenyegetést jelent. Ezt követően a villámgyorsan kifejlődő Kálvin még ennél is nagyobbra tör. Miranda (Rebecca Ferguson), az egyik űrkutató hamarosan felismeri, hogy ez a földönkívüli lény lassan az egész Földre fenyegetést és veszélyt fog jelenteni.
Nos, az Élet című film tehát nem csak egy történet 6 emberről, akik megpróbálnak megmenekülni egy földönkívüli lény támadása elől az űrben, hanem az egész emberiség távoli jövője kerül mérlegre. Az űrhajósok ugyanis abban egyetértenek, hogy mindenáron meg kell akadályozzák, hogy Kálvin eljusson a Földre.
A film a maga műfajában jól megírtnak, szórakoztatónak és látványosnak hat, kihasználva a jelenleg rendelkezésre álló űrkutatás által biztosított ismeretanyagot. Az igazi lényeget azonban a film vége jelenti.
Spoiler veszély!
Anélkül, hogy a filmről igazán sokat elmondanánk, mindenképpen szükséges kiemelni a történet végét, ahol kiderül a földönkívüli lény elnevezésének oka, annak Kálvin János teológusra utalása. Míg a legtöbb hollywoodi katasztrófa film reménykeltő jövőképpel fejeződik be, addig az Élet c. film lényegesen sötétebb véget ér. Ez nem a szokványos, "happy end" mozi, hanem egy történet a remény újra és újra történő feléledésének könyörtelen akadályozásáról. Az események – Kálvin János, a jogtudós nézeteire utalva – sínen vannak. Lesz, ami lesz. Semmi értelme reménykedni,
mivel a pusztulás biztosra vehető és kódolt.
A legtöbb akciófilm tartalmaz valamilyen keresztény vonatkozást, amelyet a megmentő, megváltó hős szokott megtestesíteni, aki akár élete kockáztatásával is sikeresen közbe avatkozik. Az Élet c. filmben semmilyen Krisztus-jellemű, megváltó alak nincs, aki megmenti a vesztébe rohanó világot. Ez a reménytelenség jelenti az anti-kereszténység irányába történő elmozdulást, melyet a filmben megjelenő párbeszédek még inkább erősítenek.
Az Élet c. film nem más, mint egy termék, amelytől az ember reményvesztetté válik. A politika és a lesújtó hírek világszerte egyre inkább sötét felhőt akarnak képezni a hitünk felett és meg akarnak győzni minket, hogy eleve elrendelt az út a pusztulásba. Szükség van arra, hogy mi keresztények még több embernek hirdessük a reményt, a szabadulást és még több ember lássa meg a világosságot!
