MIKOR SZÜLETHETETT JÉZUS?

Időszámításunk a keresztény hagyomány szerint Jézus születésével kezdődött. Ennek időpontjától számítjuk pozitív és negatív irányba a történelem nagy eseményeit az egész keresztény világban elfogadva ezt a hagyományt. De ki lehet-e számolni, bibliai és Biblián kívüli adatok alapján, hogy pontosan mikor született Jézus? Próbáljunk meg utána járni a dolognak.



Először is az evangélisták elbeszélése alapján Jézus nem akarta, hogy róla évet nevezzenek el, vagy megemlékezzenek születéséről, mert akkor később háttérbe szorult volna az élete, munkássága, és legfőbbképpen a halála és feltámadása. Ha célja lett volna Jézusnak ez, akkor legalább Lukács evangélista, aki történelmileg igyekszik hitelessé tenni Jézus személyét, bizonyosan említést tett volna ennek dátumáról, mint ahogyan evangéliuma és az Apostolok Cselekedetei könyvében számos helyen teszi is.

Ezért tehát pontosan nem tudjuk a születésének időpontját a Biblia alapján meghatározni.A tényleges születési dátuma, illetve az időszámításunk kezdete között mindenképpen eltérés van. Az eltérés egy Dionysus Egziguus nevű szkíta szerzetes számításai miatt van, aki 470-545-ig élt.

Ő ugyanis a naptárban, amelyben akkor Diocletianus római császár uralkodásának 248. évét írták "Urunk Jézus Krisztus 532. évé"-nek vette, mert méltóbbnak tartotta, hogy az "évek folyását Krisztus megszületésétől számolják, és nem olyan ember után, aki inkább zsarnok volt, mint császár." A szándék tehát üdvözlésre méltó lett volna, de hibát vétett a számításban, több helyen is.

Nem vette figyelembe, hogy nem egységes számítási rendszert használtak a császárok uralkodási időpontjának a megadására, ezért mind a mai napig egyes személyek esetében pontos uralkodási dátumot nem tudunk megadni, csak 1-2 éves hiba határral. Számításaiban Róma város alapítását veszi figyelembe Diocletianus császár uralkodásának kezdetétől számolva, ami Kr.u. 303. Így szerinte Jézus a birodalmi főváros alapítása után 753. december 25-én született.

Azt sem vette figyelembe, hogy nagyon gyakran a még hatalmon lévő császár uralkodásának utolsó éve megegyezett az utána következő uralkodásának első évével. Ez esetben mindkettőjük fél, vagy annál kevesebb évet uralkodott csupán, de az időszámítás szerint az "első" és az "utolsó" év, mint egész lett számítva az olyan kifejezéseknél, amit Lukács is használ: "Tibériusz császár uralkodásának 15. évében." Ez bevett gyakorlat volt az ókorban, a Római Birodalomban, Izraelben és Babilóniában is.

A Bibliában írtak alapján, milyen következtetéseket tudunk levonni?
Lukács evangéliumának a 3. fejezetéből kell kiindulni, a már említett szakaszból. Ott "Tibériusz császár uralkodásának a 15. évét" olvassuk, mint Keresztelő János fellépésének az időpontját. Ez Kr.u. 28, vagy 29.- ben lehetett, pontosan nem tudjuk, hogy e két év melyike volt. Augusztus hónapban történhetett, mert ekkor legmagasabb a Jordán folyó vízállása, s a történelmi feljegyzések szerint e két év valamelyikében volt egy áradás, amit Keresztelő János jelnek tekinthetett, hogy hirdesse: "Elérkezett az Isten országa". Jézus, amikor elment megkeresztelkedni az ige szerint "mintegy 30 éves volt".

Ez nem jelenti azt, hogy harminc éves lett volna pontosan, de a harmincas éveiben kellett járnia, mert a rabbinikus törvények szerint senki sem lehetett tanító, ha fiatalabb volt ennél. Jézust viszont miután megkezdte tanítói hivatalát "rabbinak", "rabbóninak" szólították. E törvényeknek tehát Jézus életkora szerint mindenképp eleget tett, "elismert" tanítóként tekintettek rá, a farizeusok. Ezért vették komoly vetélytársnak, s támadták szolgálatát.

A másik biztos pont, hogy Jézusnak, a gyűlölt edomita származású Nagy Heródes uralkodása alatt kellett születnie. Ezt az időpontot is meg lehet határozni valamelyest, és az evangéliumok is írják: Ő volt az, aki elrendelte a gyermekgyilkosságot, ami szerint Betlehemben, minden 2 évnél fiatalabb fiúgyermeket megöletett abban a reményben, hogy Jézus közöttük lesz. Ezért menekültek Jézus szülei Egyiptomba. Nagy Heródes i.e. 4. Niszán hónap 1-én, meghalt. Ezt pontosan lehet tudni, mert holdfogyatkozás volt, így egy pontos csillagászati dátum áll rendelkezésünkre, amelyet feljegyeztek. Jézusnak ez előtt kellett születnie, vagyis i.e. 4. előtt.

Mennyivel született i.e. 4. előtt?
Ez már nehezebb kérdés! Egy harmadik jelentős eseményt is figyelembe kell vennünk: A 12 éves Jézus fellépését a templomban. Mit tudunk ennek az időpontjáról? Tudjuk, hogy Archelaosznak a Heródes fiának idejében ez nem történhetett meg, mert minden Messiás gyanús személyt kiirtatott. Archelaosz negyedes fejedelmet száműzték Galilleába Kr.u. 6-ban. Utána Marcus Ambiviusz lett Júdea második helytartója Kr.u. 9-12-ig. Ez az időszak kedvezőbb volt az eseményhez.

Ha kiszámoljuk Jézus első fellépésének idejét a templomban, ebből az adatból kiindulva, akkor az valamikor Kr.u. 9 tavaszán lehetett. Amint Marcus Ambiviusz uralkodásra jutott, alkalmas volt Jézusnak, hogy először jelt adjon messiási küldetéséről.

Kiszámolva, ha Kr.u. 28-29-ből elveszünk 18 évet, feltételezve, hogy legalább 30 éves lehetett Jézus keresztsége alkalmával, Kr.u. 9-et kapunk. Figyelembe véve, hogy matematikailag nincs nulladik év az idő számegyenesen; i.e. 6-ban- vagy i.e. 5-ben születhetett tehát, és pedig tavasz és ősz között valamikor. Erre utalás a Bibliában, a pásztorok jelenléte a mezőn.

Ezekhez viszonyítva i.e. 5 nyarán lehetett a menekülés Egyiptomba, és i.e. 4 tele után, tavasszal mehettek vissza Egyiptomból Palesztinába, Nagy Heródes halála után, amikor már nem kellett rettegniük többé zsarnokságától. Kr.u. 28, vagy 29 augusztusa volt a keresztségének időpontja, de 28 valószínűbb, mert a feljegyzések ezt az évet erősítik meg, mint a Jordán megáradásának évét, amikor alkalmasabb lehetett a hely keresztségre.

Kr.u. 31- 33-ig volt az idő intervallum, amikor Jézus meghalt
Meg kell még említeni a Betlehemi csillag feltűnését is. 1925-ben Paul Schnabel megfejtette a babiloni ékírásos táblákat. Egy tábla 2000 évvel ezelőtti. Ezen előre meg vannak jelölve az i.e. 7-ben várható események csillagászatilag. Elemezve, egy rendkívül érdekes eseményt tudhatunk meg: A Jupiter és a Szaturnusz bolygók együttesen, jelentek meg, ami egy különösen fényes "csillagként" látható a földről. Több hónapon keresztül látható lehetett a két bolygó. Ez után hónapokra eltűnt a jelenség, majd i.e. 7 februárjában, a nap fényében ismét látható volt.

A Jupiter első feltűnését a hajnali égbolton a babiloni bölcsek várták, ez i.e. 7. március 16-án volt. A Szaturnusz hasonló felkelését i.e. április 4-én láthatták. i.e. 6-án márciusban eltűnt mind a két bolygó, és csak 800 évvel később lehetett látni.

Amennyiben ezt a jelenséget figyelembe vesszük, mint egyik lehetséges bizonyítékát annak, hogy Jézus születésekor a napkeleti bölcsek valószínűleg a csillagok állása miatt mehettek Jézust üdvözölni, akkor ezen időpontok egyike körül, vagy a kettő között kellett Jézusnak megszületnie. Ez, pedig megerősíti a korábbi számításainkat, kevéske adataink alapján, vagyis i.e. 6-4.

E mellett szól továbbá, hogy a babiloni gondolkodás szerint, ha egy fényes csillag megjelent, egy uralkodónak kellett születnie a földön, mégpedig ott, ahol a jelenséget leginkább észlelni lehetett. Mivel nem mindenütt egyformán volt látható, ezért "követni kellett a csillagot", hogy elérkezzenek arra a pontra, ahol a legfényesebben tündöklik.

Van még egy árulkodó adatunk, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A keleti bölcsek "tömjént, mirhát, aranyat" vittek Jézusnak. Ezek a dolgok rendkívül drága cserekereskedelmi eszközök voltak. Létezett egy útvonal kelet felől Föníciába, ami ellátta Palesztina területét is ezekkel a termékekkel. Az útvonalon a kereskedők az Aggabai- öböltől először Petra, (Nagy Sándor idejében Alexandretta), majd Petra bukása után Palmyra városok érintésével Damaszkuszba, és Tíruszba tartottak. Itt kereskedtek bíborra cserélve a drága keleti árút, amelynek anyagát a Murex tengeri-csiga házából nyerték, és kizárólag Tírusz közelében halászták.

A mirha, mint keleti árú utalhat arra, hogy ezen az útvonalon érkező kereskedők voltak a keleti bölcsek, akik ismerve a mezopotámiai csillagászatot, várták az égi jelenséget, kereshették Jézust, s üdvözölhették Őt, mint uralkodót. Természetesen nem bibliai alapon, hanem az asztrológia segítségével, amit nagyon jól tudunk, hogy ebben az időben magas szinten űztek keleten Mezopotámiától kezdve Egyiptomig.

Összegezve többet nem mondhatunk, mint hogy tiszteletbe kell tartanunk Dionysos Exiguus törekvését Jézus születési időpontjának meghatározásánál, hiszen 1500 éve naptárunkat ennek megfelelően használjuk keltezve az egyes történelmi időpontokat Kr.e. és Kr.u. Ez természetesen nem helytelen, hiszen nem csak az elmúlt 1500 évet, hanem az egész keresztény kultúra befolyását, a hagyományainkat, múltunkat nem tehetjük semmissé. Nem csak időszámításunkat, de a keresztény identitás tudatunkat is befolyásolja, hogyan használjuk a dátumokat.