| A FÖLD KIRÁLYA 2/2. |
| "A gondviseléssel perelni kár, hisz könnyedén forgatja az, mihez fel sem érsz." (Milton) |
A Vásti bukása és Eszter megkoronázása között eltelt három évben jelentős események mentek végbe a Perzsa Birodalomban..
A vereség után Xerxész rongyosan, kétségbeesetten, csalódottan és talán önmagát okolva tért vissza palotájába Susánba, azaz Susa városába, ahogy a történelemből ismerjük. Még mindig a világ legnagyobb birodalmának ura volt, és noha az ország sértetlen maradt, Xerxészt mégis nagy baj terhe nyomta.
Aiszkhülosz Perzsák című drámájában leírja a jelenetet, amikor a megvert uralkodó visszatér Susánba. Ez ugyan történelmi játék, de az események pontosan ráillenek Xerxészre és az időkre. E mű, amit Sir John Lub-bock hiteles történelemnek tekint, Atosszát, az anyakirálynőt, Xerxészt, valamint egy hírnököt és a nagy Állami Tanácsot mutatja be, amint heves vitákat folytatnak. Aiszkhülosz drámájának cselekménye csekély változtatásokkal a következőképpen alakul: Xerxész anyja, Atossza megjelenik az Állami Tanács előtt a görögországi események rosszra fordulásának hírétől zaklatottan.
A tanács egyik tagja azt mondja a királynőnek, hogy nemsokára mindenről értesülni fog. Belép egy hírnök, és elhaló hangon előadja Xerxész verségének hírét - az események megdöbbentő láncolatát, ami végül is a perzsa csapatok pusztulását okozta. Beszél a szalamiszi tengeri ütközet kudarcáról, az alattomos szorosokról, a szélről, a heves görög támadásról. Xerxész bevonul Susánba - folytatódik a dráma -, majd a tanács előtt bejelenti a nagy katasztrófát. Beszédét gyászdallal fejezi be:
"Oh, én nyomorult, íme váratlan, mily gyűlölendő sorsra jutottam!
Perzsa fajunkra mi nyers égi erő szerzett romlást?"
A balsikerű hadjárat nemcsak a történelem folyamát változtatta meg, hanem hatott Perzsia királyára is. A fiatal, tapasztalatlan és büszke uralkodónak szüksége volt az alázatosság leckéjére, egy igazán kemény ütésre, amely megnyirbálja kissé a szárnyait. A sorok között olvasva fel lehet fedezni, hogy Szalamisz után más lett Ahasvérus. Úgy tűnik, a türelmetlen potentát, aki haragra lobban Vásti miatt, Eszterrel már másképp bánik.
Ezúttal az igazságtalanság miatt gerjed haragra. Ha azt az álláspontot fogadjuk el, hogy Eszter könyve a Gondviselés rejtett, ám tudatosan megtervezett beavatkozását mutatja be, akkor a király megaláztatása nagyon is lényeges elem. Isten nem tétlenkedik a színfalak mögött. Eszter könyvében a szép mintára megtervezett falikárpit első szálainál színt kell váltani. Egy büszke, forróvérű uralkodónak bele kell merülnie a sötét gondok hideg fürdőjébe. A büszkeségre tud Isten egy ellenszert, amit az idő igazolt is. Salamon kijelenti:
"Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság."
Nos, így volt ez Xerxésszel, Napóleonnal, Adolf Hitlerrel is. És nap mint nap ugyanez történik a földön büszkélkedő, ám kevésbé hatalmas emberek csapatával is. Susántól Szalamiszig Xerxész a dicsőített uralkodó, az istenember. Kérdezd meg, mi végre ragyognak az ég csillagai, s a benne lakó gőg azonnal így felel: "Az én dicsőségemre." De a nagy vereség után már nem annyira magabiztos. Az ember meghajol a rejtett, mégis jól megfontolt cél előtt. Büszke szívvel, kihívó, dacos szemmel haladt előre a birodalmi úton pompa és dicsőítés közepette,
visszajövetele azonban inkább emberi volt.
A szalamiszi csata rövid távú hatása, az ebből következő szárazföldi verség Palataiánál, az Esztert és a zsidókat érintő susáni események mind-mind hatást gyakoroltak Xerxészre. A kiábrándult uralkodó, a perzsák győzedelmes királya hagyományos szerepéről megfeledkezve mind mélyebbre, mélyebbre süllyedt Susán életében, így készítve elő az Eszter könyvében feljegyzett eseményeket. Rawlinson úgy véli, hogy Xerxésszel kezdődött el "az a belső zűrzavar a háremben, ami miatt az udvar 140 évig az intrikák, gyilkosságok, kivégzések és konspirációk állandó színhelye lett."
Xerxészben tombolt a tiltott dolgok utáni szenvedély, és a királyi család túlkapásai hírhedté váltak. Mindenben megnyilvánult, hogy gyenge a jelleme. Kivételt képezett az, hogy türelmesen végighallgatta azokat, akik nem az ő véleményét osztották, vagy pedig neki nem tetsző tanácsot adtak. "Gyönge és befolyásolható" - jóformán nem volt olyan jellemvonása, amit megelégedéssel nyugtázhatnánk. "Önző, szeszélyes, kérkedő, kegyetlen, babonás, féktelen - minden tekintetben a leghitványabbként mutatja be a keleti despotát. Ugyanakkor Xerxésztől kell számítanunk a birodalom hanyatlását is."
A történészek talán túl szigorúak voltak Xerxésszel, mert információik legnagyobb részét az ellenséges görög íróktól szerezték. Mindamellett ez az értékelés mégsem eshet túl messze az igazságtól. De akkor Isten hogyan használhatott fel egy ilyen embert arra, hogy a szent történelem egyik legfényesebb esetét véghezvigye? De miért is ne? Nem először és nem is utoljára történtek ilyen dolgok! A mintában mindenféle-fajta ember szerepel, minden típus, jók, rosszak, gazdagok, szegények, bölcsek és ostobák egyaránt, tehát mindenkinek el kell játszania a szerepét.
A Nagyszerű Minta onnan veszi az embereket, ahol vannak, és hősi vagy lenyűgöző méretű faliszőnyeg figurává szövi őket. A görögök életereje és bátorsága, Perzsia büszkesége, hatalma és pompája a zsidók türelmével összefogva adja ki végül a képet. A jótékony Gondviselés nem hagyja el Xerxészt csüggedtségében, amikor szükséget szenved, és nem hagyja a bajban, amit oly balgán magára szabadított. Idővel még a rosszakarat és a féktelenség is az ártatlan és az erényes ember javára fordul. A bátorság, a kitartás és a türelem pedig szépen megtérül. Dühöngjön bár a vihar, vagy meredjen ránk a halál, a nagyszerű minta örök valósága mindig biztos marad!
A görögök helyzete reménytelennek tűnt, de a bátorság és a kitartás mégis csodás győzelmet hozott nekik. A Szalamisznál megvert Xerxész túlélte a vereséget, hogy egy napon majd őt is beleszője a sors a szőnyegébe a minta szerint. Márdokeus és Eszter csendben, állhatatosan készült a nagy pillanatra -holott még nem is tudtak róla. Átfutott-e már rajtad a gondolat, hogy talán valami nagyszerű, valami csoda vár rád, lehet, hogy épp a következő sarkon?
George T. Dickinson: Eszter Királyné c. könyve |
 A Föld királya 1/2. |
 Merénylet a palotában |
Ezeket is ajánljuk
