A KORINTHUSI LEVÉL VERSENKÉNTI ÉRTELMEZÉSE

Korinthusi első levél, 14. fejezet, 23-26. vers.



"Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl, és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök? De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektől megfeddetik, mindenektől megítéltetik, És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arcra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonnyal az Isten lakik ti bennetek."

Az apostol mindenképpen szerette volna rávezetni őket cselekedetük értelmetlen voltára, és annak káros befolyására. Ezzel szinte el akarta érni, hogy az istentiszteleteiken a nyelveken szólásnak az általuk gyakorolt formája többé ne szerepeljen. Mindenek előtt azért, mert a nyelveken szólás ajándéka nem a gyülekezetért adatott, másrészt pedig a kívülállókra, a gyülekezetbe betérő idegenre gyakorolt negatív hatása miatt romboló, ezért meg kell szűnjön. A prófétálást viszont ajánlja nekik az apostol, kiemelve annak értékét.

1. Mert megfedd, vagyis feltárja és leleplezi az egyénekben levő bűnt, a titkot, a rejtettet is.

2. Az Isten Lelkétől való prófétálás viszont felfedte volna saját állapotukat is, így segítségére lett volna a gyülekezetnek a lelki megújulásban.

Az apostol mindenképpen szerette volna rávezetni őket cselekedetük értelmetlen voltára


3. A közéjük betérő idegen pedig rádöbbent volna a titkos bűneire, felismerte volna, hogy ebben a gyülekezetben és annak egyéni tagjaiban valóban Isten lakozik, és Ő nyilatkozik meg általuk a titkos dolgok leleplezésekor. Egy Ilyen tapasztalat arra késztetné a betérőt, hogy ő is arcra boruljon alázatosan és imádja a mindenható Istent. Ezzel szemben a közöttük megnyilatkozó nyelveken szólásból éppen az ellenkezőjét tapasztalta és gondolta.

"Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek."

Az istentisztelet akkor teljes és Igazán értékes, ha mindenki hozzájárul ahhoz az Istentől nyert adománya által. De az adományok ebben a vonatkozásban csak akkor értékelhetők, ha azok nem személyes érdeket, hanem a gyülekezet egészének építését szolgálja.

Háló Sándor: Nyelveken szólás a Szentírás mérlegén
Korinthusi első levél, 14. fejezet, 20-22. vers. Korinthusi első levél, 14. fejezet, 27-33. vers.