| HOGY LEHET ISTEN EGYSZERRE HÁROM SZEMÉLY? |
A Szentháromság tanítása, azaz hogy az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek Isten mind egyenlően és örökké az egyetlen igaz Isten, valóban nehezen érthető, mégis a kereszténység alapja. Annak ellenére, hogy a szkeptikusok kinevetik, mint matematikai képtelenséget, mégis a Biblia egyik alapvető tanítása, s egyúttal mélyen valóságos a világegyetem megértése szempontjából.
Az Ó- és az Újszövetség egyaránt tanítja Isten egységét és háromságát. Az olyan igehelyek, mint az Ézsaiás 45:18 újra meg újra azt hangsúlyozzák, hogy csak egy Isten van, aki mindent teremtett: "Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, Ő az Isten, aki a földet formálta, alkotta. Én vagyok az Úr, nincs más!" Ugyanerre egy újszövetségi példa: "Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek." (Jakab 2,19).
Ezzel egyidőben az Ézsaiás 48:16 beszél Isten három személyéről: "Régen sem beszéltem rejtélyesen, amióta ez történik, jelen vagyok. Most pedig az én Uram, az Úr elküldött engem és lelkét adta nekem." Magától értetődő, hogy mindezt Isten mondja, mégis úgy fogalmaz: "az Úr (az Atya Isten) elküldött engem és lelkét (a Szentlelket) adta nekem." A Szentháromság ténye az Újszövetségben is nyilvánvaló, például a János 15:26-ban, ahol Jézus azt mondja: "Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam." Azután ott van a bemerítési ige: "megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében" (Máté 28,19).
Egy Isten, három névvel? Számtalan bibliaversből láthatjuk, hogy Jézus, az Isten egyszülött Fia, Istennek, és az Atyával egyenlőnek vallotta magát. Például, amikor azt mondta: "Én vagyok az Alfa és az Omega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható." (Jelenések 1,8)
Néhányan helytelenül azt tanítják, hogy a Szentlélek valamilyen személytelen isteni megnyilvánulás, de a Biblia szerint valódi személy, ahogy az Atya és a Fiú is az. Jézus azt mondta: "amikor azonban eljön Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek." (János 16,13). Tehát a Biblia Szentháromságról szóló tanítása a következőképpen foglalható össze:
Isten egy hármas egység.
Isten minden személye egyenlően és örökké Isten. Mindegyik szükséges és különálló, mégis egy. A három személy logikus és ok-okozati sorrendben fordul elő. A Fiúban, az Úr Jézus Krisztusban "látjuk" Istent és megváltását, azután megtapasztaljuk ennek valóságát a hit által, a Szentlélek bennünk való jelenléte által.
Ezek az összefüggések valóságosak és mélyen bele vannak építve az ember természetébe, annak ellenére, hogy elsőre talán meglepőnek tűnnek, némelyek számára pedig teljesen felfoghatatlanok. Az ember mindig is érezte: igaz az, hogy Isten ott van mindenben, mint minden dolog alapja, de a panteizmus és az ebből fakadó természetimádat elferdítette ezt az ösztönös érzést.
Az ember mindig is szerette volna "látni" Istent a tapasztalatain és értelmén keresztül, de a vágy, hogy Isten felfedje magát, többistenhitté és bálványimádássá torzult. Ilyenformán az ember folyamatosan "maketteket" gyártott Istenről, néha bálványképek, néha egész filozófiai rendszerek formájában, amik mind a láthatatlan valóságot voltak hivatottak megjeleníteni. Mindig tudatában voltunk annak is, hogy valahogy közösségben kell lennünk a Teremtőnkkel, és szerettük volna "belül" megtapasztalni az Ő jelenlétét.
Ösztönösen ráéreztünk a Szentlélekre. Ez a ráérzés viszont miszticizmusba, fanatizmusba, néha pedig spiritizmusba és démonizmusba fordult. Kétségtelen, hogy Isten hármas egysége bele van vésve az ember természetébe, de sokszor eltorzul, és Isten helyébe hamis istenek lépnek.
