| 7 ROSSZ OK, HOGY ELHAGYD A GYÜLEKEZETEDET |
Fogyasztói társadalmunkban, ahol az uralkodó bölcsesség azt mondja, hogy csak annyiban kell hűségesnek lennünk a termékekhez vagy márkákhoz, amennyiben igényeink és ízlésünk kielégül, a gyülekezeti tagok számára könnyen lehet, hogy nagyon alacsonyan van a küszöb a gyülekezet elhagyására.
Az előnyben részesítések legkisebb jelenléte vagy a legkisebb kényelmetlenség ahhoz vezethet, hogy a gyülekezetlátogató egyházi vásárlóvá váljon, és a megfoghatatlan tökéletes egyház "piacát" kutassa. De nincsenek tökéletes közösségek. Minden gyülekezetben időnként kényelmetlenül érezhetjük magunkat. De ez nem feltétlenül rossz.
Gyakran túl gyorsan hagyjuk el a gyülekezetet rossz okok miatt. Amikor a kényelmetlenségi szint emelkedik, és az út kissé túl keménnyé válik, feladjuk. Természetesen vannak érvényes és fontos okok, melyek miatt el kell hagynunk egy gyülekezetet (eretnektanítás, korrupt vezetők stb.), de vannak rossz okai is. Melyek azok a gyakori, de végső soron rossz okok, melyek miatt kísértésbe eshetünk, hogy elhagyjuk jelenlegi közösségünket?
1. A többi gyülekezeti tag bosszant
A keresztény gyülekezet egyik leginkább ellentmondásos és kihívást jelentő szempontja az, hogy nagyon különböző hátterű embereket vonz össze. Ezt teszi az evangélium! Ez azt jelenti, hogy nagyon valószínű, hogy olyan emberek mellett fogsz dicsőíteni, akikkel általában soha nem keresnéd a kapcsolatot. Ez pedig kínos és idegesítő tud lenni. De ne engedd, hogy ez elhatalmasodjon rajtad. Ez azt jelenti, hogy aláássa az evangélium azon erejét, hogy kiegyenlítsen és egyesüljön a természetes választóvonalakon keresztül (lásd Gal. 3).
2. Az "okod" nem eléggé erős
Sokan elhagyják a gyülekezetüket, amikor olyan ötletet vetnek fel vagy programot indítanak el, amivel nem tudnak azonosulni. Lehet, hogy a közösség vezetése nem dolgozott ki valamit, vagy csak kevés az az érdeklődés eziránt a program iránt, hogy az ügy mögé állhass. Rendben van. El is hagyhatod a gyülekezeted, de ehelyett miért ne maradhatnál, és megnézhetnéd, hogy veled a programnak már lendülete is lehetne?
3. Az istentisztelet nem a te stílusod
Legyen szó a túl hangos vagy túl halk zenéről, a túlságosan aktuális vagy túl expozíciós prédikációról vagy egy sor egyéb eltérésről az ember ízlésének és preferenciáinak listáján, a csalódás a dicsőítésben erős oka lehet annak, hogy az emberek elhagyják a közösségüket. De ez nem feltétlenül szükséges lépés. Az igazság az, hogy a kényelmi zónán és a stíluspreferencián túl az Isten iránti imádat az egészséges út, mely ápolja az alázatot, és az istentisztelet sokkal inkább Istenről, mint a saját fogyasztói vágyunkról kell, hogy szóljon.
4. A közelben divatos közösség alakult
Ezt újra és újra látom Dél-Kaliforniában. Az emberek gyülekezetbe járnak, és egy ideig, talán egy-két évig "bent vannak". De aztán elmúlik az izgalom. Unatkoznak. Új, jó "márkájú" felekezet laza podcast-tal és híres istentiszteleti vezetővel indul a közelben, az unatkozó ember pedig csendben elmegy, hogy kipróbálja az új ízt a városban. Miért rossz ötlet? Mivel a ciklus végtelen, ezért nincs vége soha. A mai napi divatos közösség előbb vagy utóbb a holnapi nap unalmas gyülekezetévé válik.
5. Kedvenc lelkészed távozik
Ez általános motiváció a közösség elhagyásra. A személyiség kultusz erős az amerikai egyházakban. A közösségi oldalakkal és saját könyvajánlatokkal rendelkező híres lelkészek természetesen hatalmas tömegeket vonzanak templomaikba. És amikor elmennek, a tömeg gyakran követi őket. De az, hogy gyülekezeti tapasztalataidat egyetlen lelkész jelenlétére támaszthatod, bármilyen dinamikus is legyen, egészségtelen. Egy templom több, mint pásztora.
6. A szíved már nincs benne
Gyakran hallom olyan emberektől, akik eltávolodtak egy gyülekezettől, hogy a szívük "már nincs benne". Csak "úgy vannak". Kötelezőnek, törvényszerűnek és nem hitelesnek tűnik a közösségbe járni. Tehát abbahagyják a járást. Bármennyire "hitelesek" ezek az érzelmek, ez rossz ok arra, hogy elhagyják a közösséget. Miért? Mert az életben minden kapcsolatnak és elkötelezettségnek vannak olyan szakaszai, amikor az ember szíve nincs "benne", mint ahogy az elején volt. De ez normális. És ez nem lehet ok a közösséged elhagyására.
7. Nem ad sokat az istentisztelet
Normálissá vált az egyházi istentiszteletről úgy beszélni, miszerint "mit is kaptam általa". Például a gyülekezeti alkalom után kérdezzük egymást: "Mit kaptál a prédikációtól?" De ez a beszélgetés sokszor előkerül. A gyülekezetet abban a tekintetben pozícionálja, hogy mit kapunk általa, hogy amikor nem érezzük, hoghy kaptunk általa értéket az életünkben, akkor igazoljuk a magunk távozást. De a felekezetnek nem arról kell szólnia, hogy mit nyerhetünk ki belőle, hanem arról, hogy mit adunk bele. Hogyan szolgálunk. Hogyan építjük fel ezt a "testet".
