| IMÁDKOZZUNK ANÉLKÜL, HOGY KORLÁTOZNÁNK ISTENT! |
A gondolataink, az elképzeléseink és a tetteink nagy mértékben kihathatnak az imaéletünkre és gyakran miattuk állítunk korlátokat Isten elé. A Róla és az önmagamról alkotott kép nemcsak azt határozza meg, hogyan élünk, hanem azt is, hogyan imádkozunk.
Ha úgy érezzük, az ima mostanában sekélyessé vált és szeretnénk szabad teret engedni Istennek a nagy dolgok megvalósításához, a következő három módszer segíthet felhagyni az Úr korlátozásával. Ezek a lépések elmélyítik az Istennel folytatott beszélgetést.
Kérj hittel.
Ha valami számunkra igazán fontos nyomja a szívünket, az elengedés és az Isten munkálkodásába vetett bizalom rendkívül nehéz lehet. Sokáig vívódunk azon tűnődve, hogy mi lesz ha Isten mégsem adja meg amit kérünk? De Isten újból és újból emlékeztet arra, hogy Ő bőségesen megajándékoz "azon felül is, amit mi kérünk vagy megértünk" (Ef. 3:20). Isten arra is megtanít bennünket, hogy ha valami nekünk fontos az neki is az. Néha megadja amit kérünk az Ő időzítése szerint, máskor a kéréseink által megerősíti a hitünket vagy megtanít arra, hogy mindenekelőtt utána vágyakozzunk.
Ha a saját gondolkodásunk előrébb való, azzal korlátok közé szorítjuk Istent. Kételkedünk, aggódunk, alkudozunk, és könyörgünk neki, hogy megtegyen valamit, ahelyett hogy nyitottak lennénk az ajándékaira és megengednénk hogy megadja nekünk azt, amire valóban szükségünk van. A legközelebbi imánál tegyük fel magunknak a kérdést:
"Hittel imádkozunk-e? Valóban bízunk-e abban, hogy Isten válaszolni fog, vagy éppen kételkedünk ebben?"
Előre adj hálát Istennek.
Érdemes hálát adnunk Istennek még mielőtt válaszolna. Az imának ez a módja nagy hitet követel, ugyanakkor kifejezi a bizalmunkat, hogy készek vagyunk elfogadni Isten válaszát, bármi legyen is az, mivel tudjuk, hogy az Ő akaratát tükrözi.
Azzal, hogy előre hálát adunk a válaszaiért – a jellegüktől függetlenül – kifejezzük Isten bölcsessége és felsége iránti tiszteletünket és tanúságot teszünk a hitünkről abban, hogy Ő már készen áll a válasszal, már munkálkodik a színfalak mögött és megadja, amit kérünk, amikor eljön az ideje. Ugyanakkor megmutatjuk a hálánkat a gondoskodásáért és a bizalmunkat abban, hogy pontosan azt adja nekünk amire szükségünk van, még akkor is ha a válasza nem egyezik meg az elképzeléseinkkel.
Amikor legközelebb kérünk valamit Istentől, adjunk hálát neki a munkálkodásáért és a tökéletes időzítése szerinti tökéletes válaszáért.
Várj Rá békében.
Nagy kihívást jelent hittel kérni és előre hálát adni Istennek, de a legnehezebb csak ezután következik: békében várni. Ez azt jelenti, hogy az "ámen" kimondását követően egészen ráhagyatkozunk, nem ragaszkodunk semmihez, nem kötjük meg az Úr kezét és nem akadályozzuk a munkálkodását azzal, hogy aggodalmaskodunk vagy hogy megpróbáljuk a saját kezünkbe venni az irányítást ha a gondviselést nem találjuk elég gyorsnak.
Amikor békében várunk, megmutatjuk, hogy bízunk az imáinkra adott válaszában. Hittel kértük és bizalommal hálát adtunk Neki, de nincsenek elvárásaink, hiszen tudjuk hogy a válasza az Ő dicsőségét és a mi végső javunkat szolgálja.
A békében való várakozás azt feltételezi, hogy Istennel kapcsolatos elgondolásaink helyesek. Ha az elménk rá irányul, ha a szívünkkel ráhangolódtunk az Ő hangjára, képesek leszünk békében megélni a mindennapjainkat miközben az Ő közreműködésére várunk, bízva abban, hogy ha eljön az ideje, megadja nekünk azt, amire valóban szükségünk van.
Ha legközelebb aggódni kezdünk valami olyanért, amit már Isten elé vittünk az imádságban, emlékezzünk arra, hogy ezt a dolgot már az Ő kezébe helyeztük és Ő munkálkodik rajta. Adjunk hálát a színfalak mögötti munkájáért és kérjük, hogy óvja a szívedet és az elmédet a várakozás idején.
(1 Fil. 4:7)
Ha nehezünkre esik az ima, ne adjuk fel! Kérjük hittel, adjunk előre hálát Istennek és várjunk a válaszára. Ha megtesszük ezeket a lépéseket Isten szabadon munkálkodhat: megadhatja nekünk pontosan azt, amire szükségünk van, pontosan akkor, amikor szükségünk van rá.
Relevant Magazine, 777 bejegyzése |
