| A DÉL-AFRIKAI RÖGBI KAPITÁNY VALLOMÁSA |
"Úgy döntöttem, hogy elveszítem az életemet, és megtalálom Krisztusban" - A dél-afrikai rögbi kapitány különleges vallomása.
Amint a győzedelmes dél-afrikai nemzeti rögbi csapat felkészül, hogy visszatérjen egy hős fogadására, addig az egyik játékos élettörténete továbbra is megragadta a világ képzeletét – és ez Siya Kolisi kapitányé.
Kolisi kapitánynak rendhagyó útja volt. Port Elizabeth külterületén, egy rendkívül szegény területen nőtt fel. Édesanyja 15 éves korában meghalt, és családja keményen küzdött, hogy megfelelő oktatásban részesüljön.
"Néha nem volt elég pénzünk az általános iskolai díjak befizetésére, melyek csak évi R50 (4 dollárnak megfelelő összeg) lett volna" - mondta Siya a Guard-nak.
Kizárólag a tehetségére és a feltűnően pozitív hozzáállására támaszkodott, majd rátaláltak, miután észrevették, hogy a barátaival sportjátékokat játszik. Ösztöndíjat nyert a rangos Port Elizabeth középiskolába. A többi, ahogy mondják, történelem.
Egy szombat este Tokióban, és ez a fenomenális játékos, az első fekete ember, aki a dél-afrikai csapat kapitánya volt, a Webb Ellis kupát magasra emelte, a családja pedig büszkén figyelte minden mozdulatát. Siya apja, aki még sohasem hagyta el az országot, most mégis megtette, hogy lássa ahogy a fia győzelemre vezeti a csapatát. "Nagyon örülök neki, hogy megszerveztem az utazását" mondta a 28 éves kapitány szombaton Tokióban, a Wales Online szerint. "Ez az első alkalom, hogy külföldre jött, ez számunkra újdonság."
"Gyerekként csak azon járt az agyam, hogy legyen következő étkezésem. " – mondta Kolisi a győzelem után. "Sok ember él Dél-Afrikában, akinek nagy szüksége lenne egy lehetőségre – Én megkaptam a lehetőséget, és két kézzel megragadtam azt. Olyan sok történet van, amit elmondtak, mint ez Dél-Afrikában."
Egy csodálatos együtt érző ember, aki 18 hónapot töltött egy kemény jogi csatában, hogy megnyerje féltestvére és testvére felügyeletét, kikre anyja halála után vigyázott. "Találtam egy unokatestvért, aki elmondta, hogy hol vannak a testvéreim. Akkor iskolában voltak, de később találkoztam velük. El tudják képzelni, hogy milyen érzés volt," – mondta a Guardian-nek. "2012-ben, amikor a Boks-szal táboroztam, elmentem Zwide városkába keresni őket, mert már évek óta nem láttam őket. Át kellett mennem egy jogi folyamaton, melyet a nyaralás után kezdtem el. Körülbelül 18 hónap múlva sikerült elérnem, hogy legálisan adoptálhassam őket."
Kolisi történetének azonban van egy másik aspektusa, melyről a sajtó nem sokat beszélt,
ő is elkötelezett keresztény.
A SportGo Mag-nak elmondva, éppen a világbajnokság előtt a rögbi csillag beszélt arról, hogy az Úr hogyan formálta, finomította a karakterét a nagy színpadra.
"Isten felkészített engem egy ilyen időre, mint ez" - mondta. "Miközben sok mindennel küzdöttem személyesen - kísértések, bűn, életmódválasztás - rájöttem, hogy nem úgy éltem, ahogy magamat neveztem: Krisztus követője. Megéltem, de még akkor nem döntöttem úgy, hogy teljesen elkötelezem magamat Jézus Krisztus mellett, és az Ő útján járjak."
Beszélünk arról, hogyan ítélte el az Úr a bűnei miatt, Kolisi folytatta: "Bármivel, amivel küzdelmem volt a személyes életemben, ki volt téve a nyilvánosság számára. Addig a pontig, amivel harcoltam, rejtett volt, de amikor a bűnöm lelepleződött, tudtam, hogy vagy meg kell változtatnom az életemet, vagy mindent elveszítek. Ezért úgy döntöttem, hogy elveszítem az életemet, és megtalálom Krisztusban."
"Egy lelki tanácsadó mellett sétálva teljesen új módon tudtam felfedezni Krisztus igazságát és megtartó erejét. Ez az új élet békességet adott a szívembe, olyan békességet, melyet ez előtt még sohasem éltem meg. Most, hogy mindent Istennek adtam, semmi rossz dolog sem érinthet engem. Élek és játszom azzal a szabadsággal, hogy tudom, hogy Isten, amit eltervezett arra a napra, az mindig meg fog történni. Engem csak ez érdekel."
A dél-afrikai győzelem Kolisi hadvezéri rátermettsége után, beharangozták, hogy ez egy hatalmas pillanat az ország versenykapcsolatai számára. "Olyan sok probléma van országunkban. Ám van egy ilyen csapat, különböző háttérből, különböző csapatokból jöttünk, de a célunk ugyanaz [a nemzeti színben]."
Francois Pienaar kapitány, aki Nelson Mandela elnökválasztása után 1995-ben adta át a világkupát azt állítja, ez a [tavaly év végi] győzelem még jelentősebb volt az apartheid utáni Dél-Afrika nemzete számára. Dél-Afrika Angliát 32-12-re verte meg Yokohamában, és ezzel megnyerte a harmadik világkupát 2019 év végén..
