| MI AZ EGYHÁZ MA? |
A szegényekről és a rászorulókról való gondoskodás, közösségek építése és az emberek erkölcsösebb életének elősegítése érdekében tett erőfeszítések mind fontos részei annak, hogy mit jelent Krisztust követni, de nem szolgálhatnak alapjául annak, hogy mit jelent egyháznak lenni.
Közismert napjainkban, hogy a boldogság egyik kulcsa a kevesebb képernyő előtt töltött idő, legalábbis gyakran szeretjük ezt a kijelentést használni. Kiderült azonban, hogy ez nem teljesen pontos így, ebben a formában. Rhiannon Williams, író szerint "A képernyő előtt eltöltött időnek rettentően rossz a híre! Rengeteg negatív újságcikkben okolják az elektronikus eszközöket és a használatukkal eltöltött időt a csökkent figyelemkészségtől a depresszión át a szorongásig, mindenért. De egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a képernyő előtt töltött idő csökkentése önmagában nem tesz boldogabbá, és az általános eszközhasználat nem jó fokmérője ezeknek a dolgoknak."
Az biztos, hogy vannak olyan elemei a közösségi médiának, a telefonfüggőségnek vagy akár a munkafüggőségnek is, amelyek nagy mértékben ronthatják az életünket, de ezeknek a csökkentése vajon tényleg mindent megold az életünkben? Vajon tényleg ez a gyökere az esetleges boldogtalanságunknak? Elsőként azt kell megértenünk, hogy mit jelent pontosan a képernyő töltött idő, ami rontja az életét. Ha csak magával az elektronikai eszközökkel eltöltött órákat figyeljük, akkor nem a valódi problémára koncentrálunk. Az eszközök vég nélküli használatának gondja pedig aligha az egyetlen olyan területe életünknek, ahol problémával szembesülünk.
Mi az egyház?
Kirsten Sanders amerikai újságíró szerint az amerikai keresztények hasonló értelmezési hibát követnek el, amikor próbálják megérteni, milyen szerepet kell betöltenie az egyháznak a kultúránkban. "Az egyik kérdés, amivel mostanában rendszeresen találkozom, az, hogy miért fontos a helyi gyülekezet? Szerintem önmagában ez egy rossz kérdés." - mondta az újságíró.
Sanders szerint a járvány rámutatott, hogy Istennel a nappaliban, a természetben és még a tévében is találkozhatunk. Keresztény hitünk egyik alapja, hogy Istent semmi sem akadályozhatja meg, hogy velünk kapcsolatba kerüljön, ha mi keressük Őt. Ő mindenható. Isten valóban az Ő népével él és lakik, otthonokban gyűlik össze velünk szerte a világon évszázadok óta.
Sanders ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyház nem veheti át Isten vezető, vigasztaló jelenlétét az ember szívében és életében. Az igazi vigasztalást és helyreigazítást az Úr kell jelentse az életünkben, mely imádságon és az Istennel töltött időben érkezik meg az életünkbe.
Tehát mi az egyház? Az író tapasztalata szerint a keresztények számtalan módon próbálták - többnyire helytelenül - meghatározni, mit jelent egyháznak lenni. A legnagyobb gond talán az, hogy maguk a gyülekezetek is gyakran szem elől tévesztik azt, ami egyedülállóvá teszi helyzetüket.
A szegényekről és a rászorulókról való gondoskodás, közösségek építése és az emberek erkölcsösebb életének elősegítése érdekében tett erőfeszítések mind fontos részei annak, hogy mit jelent Krisztust követni, de nem szolgálhatnak alapjául annak, hogy mit jelent egyháznak lenni. Valójában ezek a tevékenységek - bármennyire is létfontosságúak - más helyeken és más közösségek esetében is megjelennek. Nem ezek különböztetik meg az egyházat a minket körülvevő világtól.
Az emberek fizikai és érzelmi szükségletei fontosak, de a lelki szükségletek azok, amelyeket csak az egyház tud megelégíteni. Következésképpen erre kell összpontosítanunk, és arra, hogy mindenkor Isten nevében szolgáljuk az embereket. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy mennyi jót kínálnak, mennyire segítenek a gyülekezet tagjai egymásnak vagy akár, hogy a gyülekezeti tagok nem fognak egymásnak sosem ártani. Az egyház olyan szempontból létfontosságú és fontos, hogy csak ott van kihirdetve az Úr Jézus Krisztus királysága és annak fontossága, csak ott ismerhető meg az igazság és az élet!"
Amikor a világ nem érti az egyházat
Röviden tehát, ami az egyházat egyházzá teszi, az a közös ügyünk: Jézust imádjuk, mint az üdvösséghez vezető egyetlen utat és életünk Urát.
Azonban, ahogy Pál írja, nem kell meglepődnünk, ha emiatt a világ bolondjai leszünk.
"Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje." (1Korinthus 1:18)
"Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt, az Isten ereje és az Isten bölcsessége." (I.Korintus 1:23-24)
De vajon elfogadjuk, ha a körülöttünk lévő világ nem egészen érti mi szerint élünk és mi a célunk? Tudunk-e ellenállni annak a vonzerőnek, hogy értékünket inkább a kultúra és a környezetünk vagy a társadalom által megszabott normák szerint határozzuk meg és letérjünk az Isten által számunkra kijelölt útról? Ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni, de valójában ebben rejlik a lényege annak, hogy mit jelent ma gyülekezetnek és gyülekezeti tagnak lenni. Megfigyelhető, hogy ugyanezekkel a kérdésekkel küzdöttek a keresztények első generációjának tagjai is.
Az egyik elsődleges módja annak, ahogy a korai egyház bebizonyította fontosságát az az volt, hogy áldás volt mindazon emberek számára, akikkel találkoztak. Soha nem mások fizikai megsegítése volt az elsődleges és legfontosabb küldetés számukra, hanem inkább az Isten szolgálatának szentelt élet csodáit hirdették és a Vele való kapcsolat meglétének kiemelkedő jelentőségét.
Ugyanígy a keresztény szolgálatnak és a szeretetnek is fontos helye van az egyház céljai között. Sanders szerint, ha a fizikai szükségletek kielégítése valaha is nagyobb prioritássá válik, mint a lelki szükségletek kielégítése, az egyház érthetővé válik a világ számára, de elveszíti valódi küldetését. Ez a működés pedig összefüggésbe hozható olyan irányzatokkal, amely nem keresztény. Sokszor akár konfliktusok árán is vállalnunk kell, hogy mi is a gyülekezet valódi célja, ki áll a középpontjában és milyen elvek mentén működik, még ha ez a kívülállók számára sokszor értelmezhetetlennek tűnik."
Miközben azon gondolkodunk, mit jelent a gyülekezet és milyennek kellene lennie, el kell fogadnunk, hogy lesznek olyanok, akik soha nem fogják ezt elfogadni. De el kell fogadnunk, hogy ahogy a mindennapi életben számos területen, úgy itt is sokszor és sok ember ért félre minket vagy a gyülekezetünket, kezdve a szomszédoktól, a kollégákon át. És ez így van rendjén. Végül is az emberek Jézust sem mindig értették meg azonnal.
A tömeg követte Őt, mert etette őket, és csodákat tett, de kevesen értették meg, mi volt számára az igazán fontos a földi ittléte során. De Jézus ennek ellenére sem mondott le róluk, még ha sokan nem is fogadták be Őt és tanításait a szívükbe.
Ha meg akarjuk testesíteni és jeleníteni az Ő egyházát a kultúránkban, nekünk, magunknak is képviselnünk kell a gyülekezetünket és folyamatosan emlékeztetnünk magunkat arra, hogy mi a célunk, ami egyedivé tesz bennünket. Ez a cél pedig nem lehet más, mint hogy Krisztus testének részeként imádjuk Istent, és megismertessük Őt minél több emberrel! Neked mi a mai célod?
