| A KÉNYELMES KERESZTÉNY ÉLET 7 JELE |
Múlt hétvégén, amikor a családommal hazafelé utaztam, épphogy elkerültünk egy tragédiát. Sávot váltottam egy forgalmas autópályán, ami nem újdonság, gyakran teszem ezt forgalmas autópályákon. De ez most mégis más volt. A manőver közben ugyanis nem vettem észre a holttérben mellettünk levő autót. Ekkor egy hangos dudaszó hallatszott, amit fékcsikorgás követett.
A visszapillantó tükörbe nézve vettem észre a centiket, amelyek elválasztottak attól, hogy baleseti statisztikává váljak a biztonságos hazaérkezés helyett. Ez aztán a kijózanítás. Ez a rémisztő pillanat emlékeztetett egy fontos valóságra…a holttér ellenőrzésének elmulasztása katasztrofális lehet. Ez juttatott el a kényelmes kereszténység gondolatához.
A holttér nem csak az autókra jellemző. Kapcsolatok. Munkahelyek. Szervezetek. Mindenhol vannak vakfoltok. Gondoljunk csak a rabszolgaságra. Egy hatalmas vakfolt az amerikai történelemben. Hogyan támogathatott ennyi nagyszerű vezető egy ilyen aljas cselekedetet? De megtörtént, és a rabszolgaság korszakának következményei még ma is érezhetőek.
Az egyház sem mentes a vakfoltoktól. És a legnagyobb lyuk, a legnagyobb vakfolt a mai nyugati és amerikai kereszténységben a kényelemre való széles körű törekvés.
Ezt hívják kényelmes kereszténységnek. És ha ezek a keresztények nem ismerik fel a vakfoltot, az eredmény katasztrofális lehet. A kényelem eltávolít minket Istentől. Elhomályosítja az evangélium igazságát. Feszültséget teremt az élet között, amelyre Isten hív minket, és az élet között, amelyre mi magunk vágyunk. Végül a kényelem megakadályoz minket abban, hogy meglássuk Isten teljességét ebben az életben... és talán a következőben is.
A következőkben leírtak nagy része egy személyes vallomás valakitől, aki belecsúszott a kényelmes kereszténységbe. Minden nap harcot vívok a kényelemmel. Ezért arra kérlek, hogy imádkozz értem, mielőtt tovább olvasol... és ahogy haladsz előre, arra kérlek, fontold meg, hogy személyes vallomásom milyen párhuzamot mutat a te utaddal. Talán van olyan terület, amit még nem adtál át Istennek. Talán a kényelem vezeti az életed vonatját.
Honnan tudod? Íme 7 szokása egy olyan kereszténynek, aki jobban szereti a kényelmet, mint Jézust.
1. BÍRÓ VAGY, NEM PEDIG JÁTÉKOS
Amikor a kényelem felülkerekedik Jézuson, hamarosan cinizmus és ítélkezés következik. A kényelmes kereszténység egy játékost a pályáról, a pálya szélén lévő bíróvá tesz. Gondoljatok bele! A játékosok túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy észre vegyék például a szabálytalan felállást. De a bírók? Ez az egyetlen céljuk. A játékvezetők minden játékost figyelnek a teljes játék során. Így amikor valaki szabálytalanságot követ el, akkor azt egyből jelzik.
"Szabálytalanság! Olyasmit tett a gyermekmisszióban, amivel nem értek egyet."
"Szabálytalanság! Nem tetszett, amit a prédikátor mondott ma."
Az aktív keresztényeknek nincs idejük erre az ostobaságra. Ők az országot szolgálják és építik. Az egyháznak nem kellene tudomást vennie a bírókról. Nem értik a játékot... nem is a csapatban vannak.
2. AZ ISTEN IRÁNTI VÁGYAD ÉS SZENVEDÉLYED STAGNÁL
"Ha nem érzi magát kényelmetlenül, akkor valószínűleg megrekedt egy elfogadható szinten."
(Cal Newport)
A keresztényeknek egészséges diszkomforttal kell élniük. Mindig. Értékelni kell azokat a prédikátorokat, akik kényelmetlen igazságokról prédikálnak és kihívást jelentenek számodra, hogy Isten természetének és jellemének mélyebb szintjeit fedezd fel. Folyamatosan arra kell törekedned, hogy többet tudj meg és érts meg Istenből. Életed minden területén rá kell ébredned Isten kimeríthetetlen szeretetére, végtelen kegyelmére és mérhetetlen hatalmára.
Az a folyamat, hogy Isten az Ő képmására formáljon téged, egy életen át tartó törekvés, ami a földi élet alatt nem teljesedik be. Isten végtelen. Ezért a végtelen Isten felé való nyújtózkodás növekedési fájdalommal jár. A kényelmes kereszténység nem ad helyet a fájdalomnak. De ha a cél az, hogy Istent közelebbről megismerjük, akkor egészséges diszkomforttal kell élnünk.
3. ÚGY BESZÉLSZ, MINT EGY ATEISTA
Ha Istent beárnyékolja a kényelem, a mindennapi beszélgetések közben nehezen hozod szóba. Hányszor fordul meg a fejedben Isten egy 24 órás időszakban? A munkahelyeden keresed-e az alkalmat, hogy Isten nevét beilleszd a beszélgetésekbe? Az iskolában alakítja-e Isten a barátaiddal és tanáraiddal való kapcsolataidat?
Amit szenvedélyesen szeretsz, arról beszélni fogsz. Szenvedélyes vagy Isten iránt?
Amit szenvedélyesen szeretsz, arról beszélni fogsz. Írd csak le. Amikor találkoztam a feleségemmel, felhívtam az összes barátomat. Még olyan embereket is, akiket nem ismertem. Azt akartam, hogy a világ megtudja, hogy ez a gyönyörű, csodálatos nő tényleg kedvel engem.
Mi van Istennel? Szenvedélyesen szereted őt? A munkatársaid vagy osztálytársaid tudják, hogy keresztény vagy? Amikor a kényelem vezeti a vonatot, Isten háttérbe szorul. Ez a kényelmes kereszténység.
4. PÓRÁZON TARTOD ISTENT
"Maradj ott, Istenem. Ne csinálj semmi őrültséget." Ez annak a hallgatólagos mantrája, aki belehelyezkedett a kényelmes kereszténységbe. Isten be van zárva egy dobozba. A válaszok ritkán esnek a szürke zónába. Isten ritkán működik az emberi megértésen túl. Csodák. Gyógyítás. Démonok. Ezek egyike sem szűrődik át jól a dobozon.
A kényelmes kereszténységbe belehelyezkedők gyakran használnak olyan kifejezéseket, mint "Isten nem így működik" és "Isten nem teheti ezt". A póráz nélküli Isten olyan Isten, aki az ember számára érthetetlen módon cselekszik. Ez kényelmetlen. De ha Isten nem mindenható, akkor nem olyan Isten, akit érdemes szolgálni. Tehát döntést kell hoznunk. Elengedni a pórázt, vagy egy hamis istent követni.
5. ELKEZDESZ KOMPROMISSZUMOT KÖTNI AZ ERKÖLCSÖDDEL A KÉNYELEM ÉRDEKÉBEN
Tegnap átfutottam a Bírák könyvének első néhány fejezetét. A Bírák 2:12 körül kezdett el Isten dolgozni a szívemen. Ezt ébresztette fel bennem a Szentlélek: amikor a kényelem eluralkodik, az erkölcs veszélybe kerül. Az izraeliták bevonultak az Ígéret Földjére, legyőzték az útjukba kerülő nemzeteket, berendezkedtek az új otthonukban, és... elkezdtek más isteneket szolgálni? Valaki más is zavarba ejtőnek találja ezt?
Hogyan hagyhatták el Istent ilyen könnyen? A válasz... a kényelem.
Az izraelitáknak szükségük volt Istenre, hogy meghódítsák a nemzeteket. Nélküle nem tudták volna megtenni. Amint a hódításnak vége lett, az Isten iránti igényük megszűnt. Amikor az Isten iránti igény alábbhagy, azt az erkölcsi romlás szorosan követi. Itt van az a pont, ahol Isten felhasította a szívemet... Nem különbözöm az izraelitáktól. Minden nap engedem, hogy a kényelem istene béklyóba verjen. Leveszem róla a szemem, és helyeselek olyan cselekedeteket, amelyeket Isten egyértelműen elítél.
Gondolj az életedre. Alacsonyabbra teszed az erkölcsi mércét? Értékeled a szentséget? Ez nem a legalizmusról szól. Ez a szívedről szól. Az Isten iránt kétségbeesett szív olyan szív, amely elkötelezett arra, hogy úgy gondolkodjon és cselekedjen, hogy az iránta való szeretetedről árulkodjon. Az Isten iránt kétségbeesett szív arra törekszik, hogy úgy gondolkodjon és cselekedjen, hogy az Istent tükrözze.
6. ÚGY TEKINTESZ A KERESZTÉNY ÉLETRE, MINT A "NE TEDD" LISTÁJÁRA
"Nem tehetsz semmit rosszul, és mégsem tehetsz semmit jól." (Mark Batterson)
A kényelemre törekvő keresztényeknek van egy szennyes listájuk a "ne csináld" dolgokról. Ők a megvonás általi igazságosságban hisznek. Ezért nem fogod rajtakapni őket iváson vagy káromkodáson... legalábbis nem nyilvánosan. De a megvonással való igazságosság egyoldalú igazságosság. Ez féligazság.
A teljes igazság az, hogy a szívednek ugyanúgy bánkódnia kell, amikor nem éled meg a "jót", mint amikor nem tartózkodsz a "ne tedd" szabályoktól. De a kényelmes kereszténységbe belehelyezkedők nem szeretik a "tilalmakat". Ez azt jelenti, hogy ki kell lépniük a komfortzónájukból. Ez azt jelenti, hogy elviszik az evangélium üzenetét a felebarátaiknak. Ez azt jelenti, hogy ételt adnak a szegényeket és igyekeznek helyrehozni az igazságtalanságokat.
Az igazságosságot a "ne tedd" listájára minimalizálod? Megszakad a szíved azokért, akik nem ismerik Jézust? Szomorú vagy, amikor elmulasztasz egy lehetőséget, hogy a szegények és elnyomottak ügyéért szállj síkra? Érzéketlen a szíved az árvák és özvegyek iránt? Ha nem, talán itt az ideje megkérdezni, hogy a kényelmet vagy Jézust követed-e.
7. A KÖRNYEZETEDBEN MINDEN EMBER ÚGY NÉZ KI ÉS ÚGY VISELKEDIK, MINT TE
"A keresztények olyanok, mint a trágya: ha szétterítjük őket, minden jobban fejlődik. Ha egy nagy kupacban tartjuk őket, akkor szörnyen bűzlenek." (Francis Chan)
Néhány héttel ezelőtt Isten bemutatott nekem egy fiatalembert. Nyilvánvaló volt, hogy ennek a srácnak nehéz élete volt. De azonnal szimpatikusnak találtam. Meghívtam őt az egyetemi szolgálati rendezvényeinkre, és bemutattam néhány vezetőnknek. Aztán volt egy telefonbeszélgetésünk. És ebben a beszélgetésben közölte velem, hogy homoszexuális, és nemrég börtönben ült gyújtogatásért és gyilkossági kísérletért. Amire ezután gondoltam, az ugyanaz, amire valószínűleg néhányan közületek is gondolnak. Mi van, ha bánt valakit? Mi van, ha ellop valamit? Mit csináltam? Látod, mi a probléma? A régi démoni kényelem felütötte csúnya fejét. Amikor elmondta az összes "rossz" bűnt, amit elkövetett, azonnal úgy éreztem, hogy a kényelmem sérült. Falakat emeltem. Megcímkéztem őt.
És ezt mondja a kényelmes kereszténység. Az evangélium nem mindenki számára jó hír. Azoknak jó hír, akik a te körödben vannak. A világnak szóló üzenet helyett az evangélium a "te népednek" szóló üzenet. Amikor a kényelem fontosabb, mint Jézus, a kiscsoportok country klubokká, a templomok pedig elbarikádozott erődökké válnak. Pont azok, akiket Jézusért kellene elérnünk, nem léphetnek be.
