EL KELLENE HAGYNOM A GYÜLEKEZETEM?

Legtöbbünk, akik rendszeresen járnak templomba és részesei a gyülekezet életének átmegyünk olyan időszakokon, amikor az elhagyásáról gondolkozunk. Néha ez elkerülhetetlen -ha elköltözünk például- de még gyakrabban válunk más okok miatt maradéktalanul nyughatatlanná.



Ez egy nagyon nehéz döntés. Hűséget érzünk a barátaink iránt, boldog emlékeink vannak az Istennel való találkozásról, nem akarunk másoknak csalódást okozni -és mégis valaki nehéznek érzi a maradást. Hogyan döntsük el, hogy Isten hív-e el minket a továbblépésre vagy saját magunknak kellene elintéznünk az emberi frusztrációinkat?

Nincsen rá egyszerű válasz, de itt van néhány dolog,
amiről érdemes elgondolkodni.

1. A hűség jó
A gyülekezet tagjának lenni olyan, mint bármilyen más kapcsolat. Dolgozni kell rajta. Lehet, hogy frusztráltnak találjuk magunkat, attól, ahogyan a dolgok történnek vagy az emberek miatt, akik csinálják, de nagyon gyakran a mellette való kitartás nyereséget hoz. A gyülekezet tud olyan lenni, mint egy család, és mi sem bírjuk mindig a családunkat.

2. Az otthagyás nem mindig rossz
Akár észrevesszük időben, akár nem, amikor része vagyunk egy gyülekezetnek Istenről tanulunk és keresztény tapasztalatokat halmozunk fel. Ha otthagyjuk és magunkkal visszük amit tanultunk, egy másik gyülekezethez, akár áldás is lehetünk számukra. Különösképpen, ha szándékosan egy olyan helyre megyünk, ahol szükség van ránk.

3. Nem szabadna elvárnunk, hogy minden úgy történjen, ahogyan mi gondoljuk
Lehet, hogy nincs éppen ínyünkre a zene vagy feláll a szőr a hátunkon a prédikáció miatt. De a gyülekezet ennel több. Tanulni és együttélni új dolgokkal és látni Istent, ahogy különféle módon munkálkodik, az fegyelem és áldás, habár nem mindig érezzük magunkat szellemileg feltöltődve a gyülekezeti istentiszteletek után, Isten lehet tovább munkálkodik bennünk.

4. A rossz prédikáció nem ok az otthagyásra.
Nem feltétlenül elég a remek képességű szószónok köztünk manapság. De a jól prédikálók hajlamosak vonzani embereket az istentiszteleteikre. Ha ezek az emberek még barátkozók, illetve újak, az rendben van; de a "mézes csupor gyülekezetek" kiszipolyozzák az életet a kisebb, környékbeli gyülekezetekből. A hűség az Igéhez, és imádkozás a prédikációban sokkal fontosabb, mit az előadás stílusa.

 

Ha imádkozunk, és önzetlenek vagyunk szemléletünkben, Isten vezetni fog minket


5. Sem a rossz zene
Néhány gyülekezet meg van áldva egy teljes létszámú dicsőitő zenekarral, kórusokkal és orgonistákkal. Mások csak botladoznak tovább és teszik a tőlük telhető legjobbat. Sokkal több fontosabb dolog van egy dicsőítő zenekarnál, és a zenén felül.

6. A barátok számítanak
Az egyik funkciója a gyülekezetnek, hogy biztosítson egy helyet, ahol az emberek együtt tudnak növekedni közösségben Krisztusban. Ha ez nem történik meg veled, lehet meg kell kérdezned, miért. Talán az emberek nem barátságosak, vagy talán te nem vagy az velük. Mindenesetre, ha te igazán magányos vagy egy gyülekezetben és megpróbáltál mindent, hogy barátokra lelj, lehet meg kell próbálnod máshol.

7. Isten szolgálata számít
Egy dolgot kellene magunktól megkérdezni mégpedig, 'Hasznos vagyok itt?' Lehet, hogy nagyon boldogok vagyunk egy gyülekezetben, de még mindig ott van az az érzés, hogy még nem feszegedtük a határainkat, nem vagyunk megpróbálva. Lehet, hogy az úton tovább van egy másik gyülekezet, akik szomjaznak a mi ajándékainkra. Lehet itt az idő, hogy kérd a pásztorod áldását, hogy elmenj és segíts máshol.

8. A megszakadt kapcsolatok számítanak
Emberek kiesnek gyülekezetből. Ez mindig szomorú, de néha feldolgozhatatlan. A keresztények el vannak hívva a megbocsátásra, és nem vehetjük el az Úrvacsorát, amíg ezt nem tesszük meg. De amikor már mindent megpróbáltunk és még mindig nem tudunk megegyezni, akkor nyitottnak kell lennünk, a továbblépésre, hogy elkerüljünk súlyos lelki bántalmakat.

9. A teológia számít
Amikor ellentmondással találjuk magunkat szemben, azzal amit mi tanultunk a gyülekezetben, ahová rendszeresen járunk, nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne könyveljük el saját igazunk. Talán olyan dolgokat hallunk, mint még soha azelőtt, de ezt nem azt jelenti, hogy ezért rosszak. Nekünk le kell tesztelni mindent, de néha egyszerűen csak azt érezzük, hogy nem tudjuk támogatni azt az irányt, amiben a gyülekezet utazik. Amikor maradsz és megpróbálsz minden változást megakadályozni, az igazság nevében, amiben mi hiszünk, pedig csak el kellene menned az útból és bízni Isten vezetésében. Vess össze mindent Isten Igéjével!

10. Isten hív bennünket.
Ahogy a legtöbb kereszténynek, a gyülekezet fontos része az életünkenk. Nemcsak a lelki, de közösségi életünk is egybe van csomagolva és a távozás nagy dolog. Először elköteleztük magunkat egy bizonyos gyülekezethez, és valószínűleg erkölcsi kötelességünk lenne, hogy maradjunk. De néha Isten hív minket a továbblépésre..

Nincsen könnyű válasz egy olyan kérdésre, mint ez. De ha imádkozunk, és önzetlenek vagyunk szemléletünkben, Isten vezetni fog minket és megáld bennünket.


Ezt is ajánljuk


A büszkeség halálos bűne

"A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság." Ez a bibliai bölcsesség aláhúzza a büszkeségben rejlő veszélyeket, és nem puszta jellemhibának, hanem a bukás előszobájának tartja.