AZ 1600 ÉVES FRESKÓK

1600 éves, korai gyülekezetet ábrázoló freskók és bibliai jelenetek kerültek feltárásra Róma legrégibb és legnagyobb katakombájában.



Korai keresztényeket és néhány jelenetet ábrázoló ókori freskókat tártak fel Róma legrégibb katakombájában, amely a Via Appia közelében helyezkedik el.

A freskók körülbelül 1600 évesek, amelyek feltárják a pogány szimbólumok "összeolvadását", és a keresztény hitről számolnak be, valamint újabb, a pogányságból a kereszténységbe való átalakulás volt feltüntetve ezeken a festményeken, mondta a program vezetője, Barbara Mazzei, amit a The Telegraph közölt.

"Ez régebbi pogány szimbólumok 'fúziója' új keresztény képekkel ábrázolva. A család csak nemrég tért át a keresztény hitre" – közölte Barbara.

A festmények a katakomba mennyezetén színes műalkotások, amelyek néhány híres bibliai jelenetet ábrázolnak, úgymint, amikor Jézus megvendégelt 5000 férfit, amikor Dániel az oroszlánok vermében volt, valamint Nóé bárkája. A freskók középpontján helyezkedik el egy kép Jézusról, aki a trónon ül, mindkét oldalán pedig két férfi látható. Úgy hitték, hogy a két férfi Péter és Pál apostol vagy Szent Nériusz és Szent Achilleus volt.

Ezek a képek nem mindig voltak láthatók,
mivel a katakomba mennyezete koromfekete volt.

"Amikor elkezdtük a munkát, semmit sem láttunk; teljesen fekete volt. Különböző hullámhossz és a kromatikus kiválasztás lehetetlenné tette, hogy eltávolítsuk a feketeséget, anélkül, hogy ne károsítsuk meg az alatt a színeket" – jelentette ki Mazzei.

A falfestmények algával, olajlámpákból keletkezett korommal és kalciumlerakódással voltak fedve


"Egészen mostanáig nem voltunk képesek arra, hogy kivitelezzük ezt a fajta restaurálást; mert ha kézzel tettük volna mindezt, megkockáztattuk volna azt, hogy tönkretesszük az összes freskót" – tette hozzá Barbara. A falfestmények algával, olajlámpákból keletkezett korommal és kalciumlerakódással voltak fedve évtizedekig. Lézeres technikával lettek helyreállítva, amely leválasztotta a szennyeződést, így vált láthatóvá az elbűvölő műalkotás.

A Domitilla katakombát Róma legnagyobb katakombái között tartják számon, amelyek több mint 17 kilométer hosszúak, és közel 100 láb mélységben helyezkednek el a föld alatt. Továbbá a legjobban fenntartott katakombák közé is sorolják, habár a barlang néhány részéhez többé nem lehet hozzáférni.

Ezek a katakombák Flavia Domitilla úrnőhöz tartoztak, aki Vespasian császár unokája és Domitian unokahúga volt. Domitillát és a férjét ateizmussal vádolták, ami abban az időben valószínűleg azt jelentette, hogy keresztények voltak. A férjét halálra ítélték, Domitillát pedig száműzték Ventotene szigetére.

A Római Birodalom bukása után a katakombák elhagyatottá váltak, és csak a 16. században fedezték fel újra, Antonio Bosio régész által, akinek a nevét megtalálhatjuk a freskókon is.

Azonfelül, hogy bemutatják a család alakulását, amely a pogányságból a kereszténységbe vezetett, a freskók további részleteket nyújtanak az akkori gabonakereskedelemről is. A freskók egy részén látható, hogy a gabonát hajóval szállították a Földközi-tengeren Ostia partjáig, a rakományt kisebb hajókon szállították a Tiber folyó határáig.

Abban az időben a római állampolgároknak napi kenyéradagot szolgáltattak, és a gabonakereskedelmet pedig a hivatalnokok kisajátították maguknak, akik ebből gazdagodtak meg. A kripták a Domitilla katakombában gazdag kereskedőké voltak, akik a gabonakereskedőkhöz tartoztak.

A gazdag rómaiak voltak az utolsók, akik áttértek a keresztény hitre. "Ők mind pogányok voltak, egészen a 4. század közepéig" – mondta.

Ezzel magyarázható a freskókon látható pogány és keresztény szimbólumok keveredése is.