MENNYEI KIRÁLYUNK

"Az Úr a mennyekbe helyeztette az ő székét, és az ő uralkodása mindenre kihat." (Zsoltárok 103:19)



A három héber ifjúnak az égő kemence lángjainak dacára vallomást kellett tennie az Úr Jézus Krisztusról. A király megparancsolta nekik, hogy leborulva imádják az általa felállított aranyszobrot. Azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt nem cselekszik meg, az égő kemencébe vetteti őket. Az ifjak azonban így feleltek: "Nem szükség erre felelnünk néked. Ímé, a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, óh, király, kiszabadít minket. De ha nem tenné is, legyen tudtodra, óh, király, hogy mi a te Isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, amelyet felállíttattál, nem imádjuk" (Dániel könyve 3:16—18). Az Istenhez szóló imádsághoz a leborulás a megfelelő testhelyzet. Ez a tett egyedül az Istent megillető hódolatot fejezi ki, mert Ő a világ fejedelme és Ura. A három ifjú megtagadta a bálvány előtt való tisztességtevést, még ha az tiszta aranyból készült is. Ha mégis engedtek volna a felszólításnak, akkor tulajdonképpen a babiloni király előtt borultak volna le.

Büntetést kaptak. Azonban Krisztus személyesen jelent meg közöttük, együtt volt velük a tűzben, és így nem esett bántódásuk. Ez a csoda gyökeres változást hozott az emberek gondolkodásában. Elfeledkeztek a nagy pompával felállított aranyszoborról. A király rendeletben tette közzé, hogy halál vár mindazokra, akik szót mernek emelni ezeknek az ifjaknak az Istene ellen. Ezek a hűséges zsidók nagyszerű képességekkel rendelkeztek, hatalmas és intellektuális kultúrába nyertek betekintést, és most méltóságteljes pozícióba kerültek; mégsem feledkeztek meg Istenről. Hatalmukat alárendelték az isteni kegyelem megszentelő befolyásának. Csodálatos szabadulásukkor a hatalmas tömeg megismerkedhetett Isten hatalmával és fenségével. Jézus melléjük lépett a tüzes kemencében, és jelenlétének csodálatos dicsősége meggyőzte Babilon büszke királyát arról, hogy ez a személy a tűzben csak Isten Fia lehet. A hűséges szolgák megszabadításával az Úr kijelenti, hogy az elnyomottak oldalára áll, és minden olyan földi hatalmat lerombol, amely megtapossa a Menny Istenének tekintélyét.