| HOGYAN BOCSÁSS MEG A SZÜLEIDNEK? |
A legtöbbünk szeretné azt hinni, hogy szüleink mindent megtettek, hogy a legjobbat adják, de bukott, bűnös természetünk miatt (Róma 3:23) még a legjobb szülők is elronthatják időnként.
Hogy megóvjam szüleimet egy esetleges kínos helyzettől, nem fogok mélyrehatóan belemenni, hogyan és milyen módon értek gyermekkori sérelmek a családban. Számos kérdésre már megkaptam a választ, a fennmaradó sebekkel pedig még küzdök, hogy szavakba tudjam foglalni, mielőtt elérkezik a megfelelő időpont, hogy újra átbeszéljem velük.
Ezt leszögezve, úgy gondolom, hogy a legtöbb ember akinek volt szülője, biológiai vagy nevelő, elmondhatja, hogy legalább egyiküknek volt olyan hiányossága, amivel fájdalmat okozott. Talán még mi magunk is megpróbáltunk szülőként máshogy viselkedni, annak érdekében, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat.
Ebben az írásban, a mélyére ásunk néhány olyan tényezőnek, amelyek miatt szüleink (véletlenül vagy szándékosan) megbánthattak minket. Valamint, hogy mit mond a Biblia a szüleink felé való megbocsátásról, és hogyan kerülhetünk minél közelebb a kibéküléshez.
Miért bántják a szülők gyermekeiket?
Szándékosan vagy sem, a legtöbb gyermek hordoz valamilyen sebet a gyermekkorából. Talán a szülei munkamániások voltak, és nem szántak rá elég időt és figyelmet. Talán a szülők túl nagy nyomást helyeztek gyermekükre, hogy sikereket érjen el, és a gyermek végül a szorongás és perfekcionizmus csapdájába esett annak érdekében, hogy elnyerje szülei szeretetét. Vagy talán szülője fizikailag vagy pszichésen bántalmazta a gyermeket, aminek a sebeit egy életen át magával hordozhatja.
Az alábbi lista korántsem teljes. Akármikor megpróbáljuk az embereket kategóriákba sorolni, mindig találunk kivételeket. De fel tudunk sorolni néhány példát, hogy miért okozhattak fájdalmat szüleink nekünk.
Először is, talán olyan dolgot akartak elkerülni, amit az ő szüleik tettek velük.
Ha szüleik sosem mentek el a meccseikre, vagy sosem érdekelték az iskolában elért eredményeik, akkor ők ennek hatására lehet, hogy átesnek a ló túloldalára. Túlzott hangsúlyt fektetnek arra, hogy gyermekük minden elfoglaltságában részt vegyenek, akár addig a pontig is, míg a gyerek agyára nem mennek. Talán túlságosan engedékeny szüleik voltak, ezért úgy döntöttek, hogy vasököllel kezükbe veszik a teljes irányítást. Vagy fordítva. A generációk hajlamosak arra, hogy lázadjanak az előző generáció ellen, és ennek tanúi vagyunk, amikor a szülő-gyermek kapcsolatokról van szó.
Másodszor, talán az ő sebeik sem gyógyultak még be.
Meglehet, hogy a szülő gyermekként súlyos sebeket szenvedett, amiket továbbvisz a házasságába. Keresztények gyakran tévesen azt hiszik, hogy a házasság minden problémát megold. De nem. Valójában gyakran inkább súlyosbítja őket.
Ha egy szülő soha nem gyógyult ki teljesen gyermekkori sebeiből, vagy abból, hogy a szülei elhagyták, akkor ebből kifolyólag is előrevetíthetnek bizonyos elvárásokat saját gyermekeikkel szemben. Ezek a sebek pedig a felszínre törhetnek váratlanul vagy csak csendben növekedhetnek. Olyan ez, mint amit minden légiutaskísérő mond nekünk felszállás előtt: "Először magadra tedd az oxigén maszkot, mielőtt a gyermekednek segítenél." Ha a szülők nem teszik fel oxigénmaszkjukat, nem tudnak lélegezni, és ezért nem tudnak segíteni gyermekükön. Valójában tehát a végén még veszélybe is sodorhatják őket.
Végezetül, talán a szülő nem veszi észre, hogy bántotta vagy bántják a gyermekeiket.
Mindannyiunknak vannak vakfoltjai, és hajlamosak vagyunk magunkra koncentrálni. Gyakran nem látjuk, hogy cselekedeteink hogyan befolyásolhatják a körülöttünk levőket. Még a legjobb szándékú szülő is képes véletlenül megsérteni gyermekét. Talán felvett mérgező szokások vagy rossz szülői példák, melyeknek tanúi voltak (1Korinthus 15:33) is hatással lehetnek arra, ahogy szülőként viselkednek.
Természetesen tucatnyi egyéb okot is felsorolhatnánk arra, hogy egy szülő miért bánthatja meg gyermekét. De az igazság az, hogy legtöbbünk nem ússza meg a gyerekkort sebek nélkül. Tehát mit tehetünk ellene? Mit mond a Szentírás a szüleinknek való megbocsátásról? A Szentírás sokat beszél arról, hogy engedelmeskedjünk szüleinknek. De mit mond a feléjük való megbocsátásról?
Nincs konkrét vers arra, hogy: "Így bocsáss meg szüleidnek, akik bántottak téged", de több olyan rész van, amely arra utal, hogy hogyan bocsássunk meg azoknak, akik megsértettek minket. Fedezzük hát fel ezeket!
"Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok, ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." (Máté 6:14-15)
"És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket." (Márk 11:25)
"Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek." (Efézus 4:31-32)
Az írás világossá teszi, hogy meg kell bocsátanunk mindenkinek, különösen azoknak, akik megbántottak. De hogyan is tudjuk ezt megtenni?
4 módja, hogy megbocsáss szüleidnek!
Itt egy újabb figyelemfelhívással kell élnünk, miszerint a megbocsátás nem mindig jelent barátságot. Megbocsáthatunk azoknak is, akiktől távol, nagyon távol kell magunkat tartanunk. Sajnálatosan, sokak számára ez a szüleit is jelentheti.
Ezzel együtt, vizsgáljuk csak meg néhány módját annak, hogyan bocsáthatunk meg szüleinknek, és törekedhetünk a békességre. Hogyha ők mégsem akarnak ezen az úton követni, akkor Isten kezébe kell helyezned a dolgokat, és tudd, hogy te megtettél minden lehetséges lépést a kapcsolatotok helyreállításában.
1. Ismerd fel, hogyan használta Isten őket a te alakításodban!
József példája is ezt mutatja be. Testvérei eladták őt rabszolgának, gyermekkora hátralevő részét és korai felnőtt korát egyedül töltötte Egyiptomban. Mégis, testvérei hiába hozták ilyen lehetetlen helyzetbe, Isten arra használta Józsefet, hogy megmentse Egyiptomot és a környező földeket az éhínségtől.
Később pedig békét köt testvéreivel, akik rabszolgának adták el.
2. Imádkozz értük, és ismerd fel, hogy szüleidet milyen sérelmek érték!
A Szentírás azt mondja nekünk, hogy imádkozzunk ellenségeinkért (Máté 5:44), és időnként sajnos szüleinkre is ráillik ez a kép. Nekünk is meg kell értenünk, hogy azok akik bántanak gyakran maguk is meg vannak sebezve. Lehet, hogy mi vagyunk az egyetlen esélyük arra, hogy halljanak Krisztusról, vagy hogy megújítsák hitüket, ha letértek az útról. Úgyhogy imádkozz értük!
3. Szeretettel szállj szembe velük!
Az egyházi fegyelmezési rend esetében a Szentírás azt mondja, hogy először ahhoz a személyhez menjünk, aki megsértett minket, mielőtt bárki mást bevonnánk a konfliktusba (Máté 18:15). Legyél őszinte velük, és mond el, hogy megbántottak, de ugyanakkor kínálj megbocsátást és béküljetek ki.
4. Tudd, hogy a kibéküléshez mindkét félre szükség van!
Talán mindent megpróbálsz, hogy kibékülj szüleiddel, de ők elutasítanak. Lehet, hogy nem hajlandóak elismerni az általuk okozott fájdalmakat, és az abban játszott szerepüket.
Ebben a fájdalmas esetben továbbra is buzgón imádkozz azért, hogy Isten lágyítsa meg a szívüket.
Egy szülő sem tökéletes. Sokakat jó szándék vezérel, mégis megsebeznek minket.
A Szentírás arra bátorít minket, hogy bocsássunk meg azoknak akik megsértettek. A megbocsájtás rajtunk áll, a kibéküléshez viszont mindkét fél részvételére szükség van. Nem számít mi történik, addig amíg mi békejobbot nyújtunk, mert tudjuk, hogy Istennek jó terve van a szüleinkkel való kapcsolatunkra, és Ő cselekszik még akkor is, ha ezt mi nem látjuk.
