| MÁRIA LEGRÉGEBBI ÁBRÁZOLÁSA |
Régészek Jézus édesanyjának, Máriának eddigi legrégebbi ábrázolására bukkantak. A rajzot a legkorábbi keresztény templom falán találták Dura-Európosz városában, Szíriában.
Napjainkban ez a terület az ISIS terrorszervezet által elfoglalásra került, így sajnos komoly esély van rá, hogy már elpusztult ez a műemlék is. Szerencsére a Yale Egyetem kutatói már jóval azelőtt, hogy az ISIS elfoglalta volna a területet, megvizsgálták és különböző eljárásokkal a templom néhány falának egy részét megmentették.
A legrégebbi keresztény templomok valójában lakóházak voltak, ahogy arról az Újszövetség is több helyen ír. Mielőtt Konstantin engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlását, a hívők házakban gyűltek össze imádni az Urat. Ez az ókori templom is egy ilyen ház volt, ahol legfeljebb 60 ember férhetett el és imádkozhatott.
A kutatók megállapítása szerint a ház felső szintjét magáncélra használták, míg a földszinten a keresztények gyűltek össze. A ház falain lévő rajzok jelezték annak templomi funkcióját, mint például a Jó Pásztort ábrázoló freskók és az olyan jeleneteket megörökítő festmények, mint Jézus és Péter a vízen járva.
Ennek a templomként működő háznak a falán találtak a régészek egy nőt ábrázoló rajzot, melyen az asszony egy kútnál áll és korsót tart a kezében. A szakértők évek óta úgy vélték, hogy ez a rajz azt a szamariai asszonyt ábrázolja, aki a János evangéliumában megírtak szerint Jákob kútjánál beszélt Jézussal.
Mary Joan Winn Leith, Biblia iskolát végzett kutató azonban felvázolt egy másik lehetőséget. A rajz Máriát, Jézus anyját ábrázolhatja akkor, amikor Gábriel angyal megjelent neki, és bejelentette a megtestesülés örömhírét, amelyet a katolikus egyház Annuntiationak, azaz Gyümölcsoltó Boldogasszony Ünnepének nevez.
Leith egy olyan elképzelésre alapozta elméletét, amelyet Michael Peppard tudós mutatott be először, mégpedig azon érvek mentén, hogy a rajz a Jakab apokrif evangéliumában szereplő feljegyzést ábrázolja, nem a Lukács és János evangéliumokban leírtakat.
Jakab apokrif evangéliuma azt állítja, hogy Gábriel arkangyal először hajnalban, egy kútnál beszélt Máriával, hírül adva neki, hogy szülőanyja lesz a Megváltónak, ezekkel a szavakkal:
"Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus."
Leith szerint egyedül az kérdéses még, hogy a korai keresztények miként tekintettek Máriára.
Mária szerepének jelentősége a kereszténységben csak 431-ben vált hivatalossá, amikor Theotokosként, azaz "Isten anyjaként" kezdték számon tartani őt. A Mária jelentőségére utaló akár vizuális, akár szöveges bizonyítékok meglepően ritkák, de a régészek rengeteg hasznos információt tartalmazó leletet találnak az utóbbi időben.
Sajnos azonban néhány kérdés örökre megválaszolatlanul marad a Dura-Európosz térségében okozott pusztítások, rombolások és fosztogatások miatt.
