A LÉLEK KÜLDETÉSÉBEN

"Ők annakokáért miután kibocsáttattak a Szentlélektől, lementek Szeleukiába;
és onnét eleveztek Ciprusba."
(Apostolok cselekedetei 13:4)



Az antiókhiai keresztényekhez hasonlóan a Szentlélektől származó utasításokra volt szükségük a 19. századi úttörőknek. 1873 végén James és Ellen White újra átkeltek az amerikai kontinensen, és Kaliforniában vettek részt a szolgálatban. A munka azonban nehezen haladt, és a konkrét célokra alig-alig tudtak pénzalapot találni. A keleti partról érkezett buzgó misszionáriusok azonban ismerték a lelki erő titkát. "Ó, hogy küzdöttünk! Gyötrő vágytól indíttatva imádkoztunk azért, hogy az Úr nyisson utakat ott, ahol előbbre vihetjük az Ő művét Kaliforniában, mert láttuk, hogy a szolgálattevők látóköre nagyon szűk és korlátozott" - írta később Ellen White. Aztán megérkezett a Szentlélek iránymutatása, mint annak idején Barnabás és Pál esetében. "Egy oaklandi ház felső szobájában tartottunk imaórát, ahol imádkozni szoktunk. Letérdeltünk, és miközben könyörögtünk, a Szentlélek hatalmas hullámként töltötte be a szobát, és úgy tűnt, hogy egy angyal a Sziklás-hegységen túlra mutat, Amerikának erre az [északi] részére.

Tay testvér, aki sajnos azóta már megpihent az Úrban, felkelt térdéről, arca fehér volt, akár egy halotté, és így szólt: 'Láttam egy angyalt: a Sziklás-hegységen túlra mutatott!' " A Lélek iránymutatásának megfelelően Ellen White visszatért keletre, ahol az Úr hatalmasan felhasználta őt tábori összejöveteleken, mértékletességi előadássorozatokon, és pénzalapot is tudott gyűjteni a kaliforniai szolgálathoz. Ki figyel oda ma a Szentlélekre, aki misszionáriusokat szeretne küldeni bolygónk legnépesebb városainak lakóihoz?

Imádság a mai napra
"Az élet forgatagában segíts, Uram, hogy érzékeny lehessek javaslataidra és iránymutatásodra!"


SZÓLJ HOZZÁ!