| FÉLREÉRTETT BIBLIAVERSEK |
A Biblia a legfontosabb könyv, amit valaha írtak. Az egyetlen igaz Isten úgy döntött, hogy kijelenti magát nekünk e könyvben. Csodálatos és alázatra indít!
Azonban néha félreértjük. Félreértjük és rosszul alkalmazzuk az igazságot, amit az igaz Isten adott. Bár számtalan oka van, tapasztalataim alapján két fő problémát láttam, ami újra és újra előjön.
Perspektíva – Túl gyakran úgy olvassuk Isten Igéjét, hogy a gondolatainkban a mi célunk van. De a Biblia Istenről szól. Amikor úgy olvassuk, hogy az Ő örökkévaló céljai vannak a gondolatainkban, jobban fogjuk megérteni az Ő Igéjének igazságát.
Kontextus – A Bibliában számtalan alkalmazás van, de a jelentése sosem változik. Ma is ugyanazt jelenti, amit akkor jelentett, amikor írták. Ahhoz, hogy megértsük az eredeti jelentést, meg kell értenünk az adott rész, fejezet vagy könyv kontextusát.
Íme 10 igevers, amit gyakran félreértenek a helytelen perspektíva,
a kontextus hiánya vagy mindkettő miatt.
1. 1 Korinthus 10:13
"Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni."
Ezt a verset sok keresztény egy "ígéretnek" mondja, hogy Isten soha sem hagyja, hogy olyan nehézségeket tapasztaljanak meg, ami "az eröjükön felül lenne". Mégis, a hosszabb rész (1 Korinthus 10:1-13) a kísértés és mi ellenálló képességünkről szól. Isten azt ígéri, hogy mindig gondoskodni fog egy útról számunkra, hogy "nemet" mondjunk a kísértésre. Valójában, Pál maga is megtapasztalta, hogy Isten megengedi, hogy szembenézzünk olyan körülményekkel, ami "erönkön felül megterhel", hogy megtanuljunk rá támaszkodni (2 Korinthus 1:8-11).
2. Példabeszédek 22:6
"Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól."
Úgy érteni a Példabeszédek 22:6-ot, mint ígéret, sok szülőt vezetett bánatra. A Példabeszédek könyve bölcsességi irodalom, ami általános alapelveket ad a sikeres élethez. Egy példabeszéd nem ígéret. Használjuk inkább a bölcs nevelési és döntéshozatali eszközként, és bízzuk gyermekeinket hű Istenünkre!
3. Máté 7:1
"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!"
Minden "ítélkezés" rossz? Jézus elítélte a szigorú, kritikus, "ítélkezést", amit az önigazság és a képmutató hozzáállás motivált. De a teljes Szentírásban, Isten egyértelműen megparancsolja a keresztényeknek, hogy szeretettel mutassunk rá a bűnre és buzdítsuk egymást a szentségre. Nem a mi dolgunk, hogy meghatározzuk a motivációjukat, de a mi felelősségünk, hogy finoman azonosítsuk azt a magatartást, amit Isten már "bűnnek" ítélt. A cél az, hogy összeegyeztesse a személyt Istennel és másokkal, és hogy megakadályozza a bűnt a terjedéstől (Máté 18:15-17; 1 Korinthus 5:5-7; Zsidók 12:15; Jakab 5:19-20).
4. Zsoltárok 37:4
"Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!"
Ha örömet találok Istenben, akkor Ő mindennel betölti az életemet, amit értékelek és élvezek? Várj – emlékezz a kontextusra és a fókuszra. Ebben a Zsoltárban Dávid elgondolkodott a régi kérdésen, hogy miért tűnik úgy, hogy a gonosz emberek boldogulnak, miközben az igazak gyakran szenvednek. Dávid bátorításként írta az olvasóinak, hogy bővítse a perspektívánkat, hogy az örökkévalóság fényében éljünk és a reményünket Isten örök céljaiba vessük. Amikor elkötelezzük magunkat (örömmel) Isten jó kezeibe, akkor az a vágy, hogy az igazak érvényesüljenek, az Ő idejében fog megvalósulni.
5. Jakab 1:2-3
"Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésbe estek,
tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez."
Gondolhatnánk, hogy Jakab úgy értette, tudunk örömet találni Krisztusban a kísértéseink ellenére is. Ennek több értelme van! Mégis, Jakab valóban azt mondta – és értette – a kísértéseink miatt. Miközben Istent igenis érdekli a mi körülményeink, Jakab tudta, hogy Isten a kísértéseket használja, hogy a hitünket növelje és egyre jobban Krisztusibbá tesz minket. Ez olyasvalami, amiért örülhetünk!
6. Máté 18:20
"Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük."
Figyelembe véve csak ezt a verset, azt hihetnénk, hogy Jézus csak akkor van velünk, amikor más hívőkkel vagyunk együtt. De a hosszabb rész kontextusa a gyülekezeti fegyelmezés. Amikor egy másik hívő bűnt követ el, ha nem hallgat egy, kettő vagy három hívő társára, akkor az ügyet a gyülekezet elé kell vinni (Máté 18:15-20).
7. Róma 8:28
"Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál,
akiket elhatározása szerint elhívott."
Isten életünk minden körülményét kontrollálja, hogy minden dolgot jóra fordítson számunkra? Tegyünk egy lépést hátra, hogy megértsük a Róma 8:28 dicsőséges igazságát. Először, az ígéret nem minden emberé, hanem azon keresztényeké, akik szeretik és követik Jézust. Másodszor, a hosszabb rész kontextusban (Róma 8:18-39), Pál emlékeztet minket, hogy bár ideiglenesen el kell viselnünk a földi szenvedést, Isten azon keresztül dolgozik, hogy folyamatosan kidolgozza nekünk a nagyobb, örökkévaló tervét (Róma 8:28-30). A "javukra szolgál", amellyel Isten dolgozik, nem ideiglenes, földi "siker", hanem örök célunk, hogy Jézus "hasonlatosságára formálódjunk" (Róma 8:29).
8. Habakuk 1:5
"Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok,
mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!"
Ha ezt a verset elolvassuk önmagában, azt hihetnénk, hogy Isten valami csodálatosat és dicsőségeset fog véghezvinni a szemünk előtt. Nos, egyértelműen tett is, azonban valószínűleg nem olyat, amit vártál. Isten elküldte Habakuk prófétát, hogy kijelentse az ítéletet Júdán, mivel elfordultak Istentől. A csodálatos dolog, amit Isten tervezett, az volt, hogy elküldi a brutális Babilon nemzetet, hogy meghódítsa a népét és fogságba vigye őket. Ez a vers egy erős emlékeztető, hogy Isten igenis megfegyelmezi az Ő gyermekeit.
9. Jeremiás 29:11
"Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr:
békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek."
Ez a vers egyértelműen egy ígéret. De ez ígéret egy adott ember számára egy adott időben. Jeremiás prófétán keresztül Isten megígérte, hogy Júda előre meghatározott száműzetése után Babilonban, Isten visszahozza őket az Ígéret Földjére. Gyakran tévesen alkalmazzuk az ígéreteket.
10. Filippi 4:13
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem."
A Filippi 4:13 talán a legtöbbször rosszul használt vers a Bibliában. Kihúzzuk a szövegkörnyezetéből és kinn is tartjuk, mint Isten kötelezettségét, hogy felhatalmazza a terveinket és az álmainkat. Pál azonban mégis arról írt, hogy elégedett legyen, független földi körülményeitől. Bármilyen nehézséget vagy fizikai szükségletet képes elviselni Krisztus megerősítő ereje által. Oh, igen, Filippi 4:13 valóban nagy ígéret! Jézus megadja nekünk az erőt, amelyre szükségünk van, hogy elviseljük a kétségbeesett szükségletet. Az Ő felhatalmazó jelenléte minden nehéz körülmény között velünk lesz.
