AZ ÉHEZŐNEK ÉS SZOMJAZÓNAK

''Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.'' (Máté evangéliuma 5:6)



Bárcsak tudatában lennétek a rendelkezésetekre álló kegyelem és erő gazdagságának. Akik éhezik és szomjazzák az igazságot, azok megelégíttetnek. Gyakoroljunk nagyobb hitet, amikor Istenhez fordulunk a szükséges áldásokért. Az Istenhez való könyörgésben nyert erő, összekapcsolva a figyelmességre és gondosságra való egyéni törekvéssel, előkészíti az illetőt a mindennapi kötelességek elvégzésére. Az ilyen lélek minden körülmények között megőrzi nyugalmát, bármilyen megpróbálók legyenek is a nehézségei. Mindennapi kísértéseink szükségessé teszik az imát. Ahhoz, hogy Isten ereje hit által megtartson bennünket, az elménk vágyait szüntelenül csöndes fohászban kell Isten elé küldenünk, segítségért, világosságért, erőért és ismeretért. A gondolkodás és ima azonban nem helyettesítheti az idő lelkiismeretes és hűséges kihasználását. A munkára és az imára egyaránt szükség van a keresztényi jellem tökéletesítéséhez. A gondolkodás és a cselekvés, a csöndes ima és a becsületes munka életét kell élnünk.

Isten elvárja, hogy élő levelek legyünk, amiket ismer és olvas minden ember. Aki naponta komoly imában Istenhez folyamodik erőért és támaszért, nemes célokkal rendelkezik, világosan látja az igazságot és kötelességét, és szüntelenül szomjazik a szentség után. Értsük meg az ember gyöngeségét, és ismerjük fel, hogy mely pontokon esik el önhittsége következtében. Töltsön be az a vágy, hogy pontosan olyanná váljunk, amilyennek Isten kíván látni bennünket, tisztává, nemessé és megszenteltté. Ha ez a vágy él bennünk, akkor szomjazunk Krisztus igazságossága után. Lelkünk egyedüli vágya, hogy Istenhez váljunk hasonlóvá. Ez a vágy töltötte be Enókh szívét is, akiről azt olvassuk, hogy Istennel járt. Enókh céltudatosan tanulmányozta Isten jellemét. Nem maga jelölte ki az útját, és nem a maga akaratát tartotta irányadónak. Azért küzdött, hogy az Isteni hasonlóság szerint változzon át. A jellemhibára és a reményvesztettségre nincs mentség, mert a mennyei kegyelem minden áldása azok rendelkezésére áll, akik szomjaznak az igazságra. Az éhezéssel és szomjazással kifejezett vágy hevessége egyben biztosíték is arra. hogy a kívánt szükséglet betöltésre is kerül.


SZÓLJ HOZZÁ!