| A SÁTÁN KÉPÉRE FORMÁLT EMBER |
Amióta megfogant a gonoszság Lucifer szívében, nagy küzdelem folyik a jó és a rossz között. Ez a nagy küzdelem pedig jelen van mindannyiunk életében.
Ne hidd azt, hogy jelentéktelen vagy. A szerető Isten az egyszülött Fiát adta érted is, hogy örök életed legyen. Természetesen, Sátán számára sem vagy közömbös. Igaz, nála máshogy vagy fontos, mint Isten számára. És a módszere is teljesen eltérő. A Biblia ad némi támpontot a gonosz lény módszerére.
"Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán, szerte jár,
keresve, hogy kit nyeljen el." (Péter első levele 5. fejezetének 8. verse)
"A tolvaj nem egyébért jön, hanem, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben éljenek." (János evangéliuma 10. fejezetének 10. verse)
"Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen benne igazság."
(János evangéliuma 8. fejezetének 44. verse)
Ezzel ellentétben Jézus Krisztus másféle módon próbál elérni téged, szeretettel, tiszteletben tartva a szabad akaratodat. Míg Sátán rád akarja erőszakolni magát, addig a Bárány hangja halk, és szelíd.
"Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat, és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem." (A jelenések könyve 3. fejezetének 20. verse)
Azt láthatjuk tehát, hogy amíg Jézus kopog, és velünk akarja tölteni az időt, addig Sátán terve nem más, mint az, hogy lopjon. El akarja lopni tőlünk mindazt, ami emlékeztet arra, hogy Isten képére és hasonlatosságára lettünk teremtve. El akarja venni a lelkiismeretünket, a helyes ítélőképességünket, "az isteni szikrát", hogy olyanok legyünk, mint ő, reményvesztettek, noha nem feltétlenül tudunk erről.
Jézus Krisztus elmondta, hogy a gyümölcsükről ismerjük meg az embereket.
"Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt."
(Máté evangéliuma 7. fejezetének 18. verse)
Sátán bukását a saját imádata, becsvágya, önzése okozta. Milyen érdekes belegondolni abba, hogy a rossz dolgokat nem ezek indítják-e el bennünk. Amikor Jézus figyelmeztetése ellenére nem az alázatot keressük, az önzetlen szeretettel telt életet iránta és az embertársaink felé, hanem csak és kizárólag a magunk dolga érdekel, de az nagyon. Hogyan legyünk gazdagabbak, hogyan legyünk megbecsültebbek, esetleg elismertek, hogy elmondhassuk, "Ez igen! Vagyok valaki."
És így eljutunk oda, hogy pontosan átalakultunk Sátán képére és hasonlatosságára. De Isten Fia, akinek nem lett volna kötelessége megtenni, megtette az addig elképzelhetetlent.
"Ezért az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt. Aki, amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lett; és amikor olyan állapotban volt, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a kereszthalálig." (A filippibeliekhez irt levél 2. fejezetének 5-8. verse)
S hogy miért tedd ezt? Mert a jó Isten az út végén, amelynek ideje az örökkévalósághoz képest csepp a tengerben, mégis meghatározza az ottlétünket, jutalommal vár. Az élet koronájával, és örök boldogságot, szabadságot, békét ad neked. Akik viszont Sátán képére formálták magukat, pontosabban, engedtek e sátáni befolyásnak, azoknak a jutalma nem lesz más, mint az a hely, ahol "sírás és fokcsikorgatás" lesz, az örök megsemmisülés. Fogadd el hát Isten hívását, nyisd meg az ajtót, vacsorázz vele, és Ő betölti a szíved "Isten-alakú" űrjét.
