| AZ 1600 ÉVES FRESKÓK |
1600 éves, korai gyülekezetet ábrázoló freskók és bibliai jelenetek kerültek feltárásra Róma legrégibb és legnagyobb katakombájában.
Korai keresztényeket és néhány jelenetet ábrázoló ókori freskókat tártak fel Róma legrégibb katakombájában, amely a Via Appia közelében helyezkedik el.
A freskók körülbelül 1600 évesek, amelyek feltárják a pogány szimbólumok "összeolvadását", és a keresztény hitről számolnak be, valamint újabb, a pogányságból a kereszténységbe való átalakulás volt feltüntetve ezeken a festményeken, mondta a program vezetője, Barbara Mazzei, amit a The Telegraph közölt.
"Ez régebbi pogány szimbólumok 'fúziója' új keresztény képekkel ábrázolva. A család csak nemrég tért át a keresztény hitre" – közölte Barbara.
A festmények a katakomba mennyezetén színes műalkotások, amelyek néhány híres bibliai jelenetet ábrázolnak, úgymint, amikor Jézus megvendégelt 5000 férfit, amikor Dániel az oroszlánok vermében volt, valamint Nóé bárkája. A freskók középpontján helyezkedik el egy kép Jézusról, aki a trónon ül, mindkét oldalán pedig két férfi látható. Úgy hitték, hogy a két férfi Péter és Pál apostol vagy Szent Nériusz és Szent Achilleus volt.
Ezek a képek nem mindig voltak láthatók,
mivel a katakomba mennyezete koromfekete volt.
"Amikor elkezdtük a munkát, semmit sem láttunk; teljesen fekete volt. Különböző hullámhossz és a kromatikus kiválasztás lehetetlenné tette, hogy eltávolítsuk a feketeséget, anélkül, hogy ne károsítsuk meg az alatt a színeket" – jelentette ki Mazzei.
"Egészen mostanáig nem voltunk képesek arra, hogy kivitelezzük ezt a fajta restaurálást; mert ha kézzel tettük volna mindezt, megkockáztattuk volna azt, hogy tönkretesszük az összes freskót" – tette hozzá Barbara. A falfestmények algával, olajlámpákból keletkezett korommal és kalciumlerakódással voltak fedve évtizedekig. Lézeres technikával lettek helyreállítva, amely leválasztotta a szennyeződést, így vált láthatóvá az elbűvölő műalkotás.
A Domitilla katakombát Róma legnagyobb katakombái között tartják számon, amelyek több mint 17 kilométer hosszúak, és közel 100 láb mélységben helyezkednek el a föld alatt. Továbbá a legjobban fenntartott katakombák közé is sorolják, habár a barlang néhány részéhez többé nem lehet hozzáférni.
Ezek a katakombák Flavia Domitilla úrnőhöz tartoztak, aki Vespasian császár unokája és Domitian unokahúga volt. Domitillát és a férjét ateizmussal vádolták, ami abban az időben valószínűleg azt jelentette, hogy keresztények voltak. A férjét halálra ítélték, Domitillát pedig száműzték Ventotene szigetére.
A Római Birodalom bukása után a katakombák elhagyatottá váltak, és csak a 16. században fedezték fel újra, Antonio Bosio régész által, akinek a nevét megtalálhatjuk a freskókon is.
Azonfelül, hogy bemutatják a család alakulását, amely a pogányságból a kereszténységbe vezetett, a freskók további részleteket nyújtanak az akkori gabonakereskedelemről is. A freskók egy részén látható, hogy a gabonát hajóval szállították a Földközi-tengeren Ostia partjáig, a rakományt kisebb hajókon szállították a Tiber folyó határáig.
Abban az időben a római állampolgároknak napi kenyéradagot szolgáltattak, és a gabonakereskedelmet pedig a hivatalnokok kisajátították maguknak, akik ebből gazdagodtak meg. A kripták a Domitilla katakombában gazdag kereskedőké voltak, akik a gabonakereskedőkhöz tartoztak.
A gazdag rómaiak voltak az utolsók, akik áttértek a keresztény hitre. "Ők mind pogányok voltak, egészen a 4. század közepéig" – mondta.
Ezzel magyarázható a freskókon látható pogány és keresztény szimbólumok keveredése is.
