| A POKOL KAPUI |
Biztosan kitaláltátok már, hogy Jézusnak a Péterhez intézett szavairól lesz szó, amikor a tanítványaival Cézárea Filippiben járt, és feltette azt a bizonyos kérdést.
"Kinek mondják az emberek az Emberfiát?"
A különböző válaszokat meghallgatva végül Péter is megszólal: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia."
Jézus nem rejtette véka alá, hogy ez a helyes válasz, és megdicsérte Pétert, amiért Isten hangjára figyelt, majd elhangzik a sokat idézett, és még többet vitatott mondat. "Én pedig ezt mondom neked. Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel az egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni azon." (Máté 16:17)
Péter vallást tesz "a kövek kapcsán", az alábbi Ige-vers alapján, amely szerint járuljunk ahhoz a bizonyos becses kőhöz, amit Péter nem magára vonatkoztat, hanem Jézus Krisztusra, mindenki mást (a Jézusban hivőket) pedig élő köveknek, kődaraboknak nevez, amelyeknek Krisztusra kell épülniük.
"Akihez járulva, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozattal áldozzatok, amely kedves Istennek Jézus Krisztus által." (1Pét 2:4-5)
A testté lett Szó, aki nemcsak világokat, de nyelveket is teremtett, a szójátékok mestere is, így Péter neve sem véletlenül került a mondatba, ugyanakkor az is egyre világosabb számomra, hogy Jézus itt nem az egyház felépítésére vagy hierarchiájára, hanem az emberiség pár ezer éves történelmét átszövő egyik kozmikus összefüggésre célzott, amivel a tanítványai minden bizonnyal tisztában voltak.
Megvizsgálva Cézárea Filippi földrajzi elhelyezkedését, kiderül, hogy milyen sziklára utalhatott Jézus. Cézárea Filippi az Ószövetség idején Básánként, vagyis "a kígyó helye" néven ismert területen feküdt, a Hermon hegy lábánál, amit annak idején két óriás király, Óg és Szíhón, a hírhedt Refaim és Anakim két leszármazottja uralt. A főbb városaikat, Edreit és Astárótot az ókori Ugaritból fennmaradt rovásírásos táblák is említik.
Történészek szerint egykor 20 pogány templom állt Hermon hegyén és környékén. Ugarit lakói szerint Edrei és Astárót jelképezte az alvilág bejáratát, vagyis "a pokol kapuit". A tanítványok szemében Básán egyértelműen gonosz, baljós hely volt.
Egyes feljegyzések szerint a bukott angyalok is itt, a Hermon hegyen érkeztek a Földre, hogy feleséget vegyenek maguknak az emberek lányai közül, akiknek a leszármazottait Nefilimnek hívták.
Vagyis Péter "ennél a sziklánál", a Hermon hegy lábánál, "a pokol kapujában" vallotta meg, hogy Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia.
Jézus válasza tulajdonképpen hadüzenet volt. Nem kérdés, hogy az egyháznak, a hívők közösségének alapja maga Jézus; ugyanakkor itt Jézus arra is utal, hogy "erre a sziklára", "a pokol kapujára" építi az egyházát; és az, vagyis a kapu, nem lesz képes ellenállni annak.
Mióta képes például egy kapu támadni? Egy vár vagy erődítmény esetében a kapu egyértelműen a védelem eszköze. A jelen esetben pedig Isten királysága a támadó. Jézus ezzel a kijelentésével személyesen adta át a hadüzenetet a címzettnek "a pokol kapujában". A támadás a kapu ellen irányul, ami nem lesz képes ellenállni a rohamnak. A diadal egy kapu esetében annyit tesz, hogy épen és zárva marad. Ennek a kapunak ez nem fog sikerülni.
A pokol egy napon Sátán sírja lesz.
Ezeket is ajánljuk
