| VIGYÁZÓ VÁRAKOZÁS |
"Imé, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és Istenfélő volt, aki várta az Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt őrajta." (Lukács evangéliuma 2:25)
Az 1904-ben végbement walesi ébredés - amelyről sok tudós véli úgy, hogy a minden korosztályt és társadalmi osztályt érintő, utolsó nagy ébredés volt - Evan Roberts kezdeményezésére indult, aki imádságos szívvel várta a Szentlélek kitöltetését. Nem tudjuk, hogy a bibliai Simeon mennyi ideig várt Jézusra, Roberts viszont évekig imádkozott a Lélek jelenlétéért, míg végül megérkezett a maga teljességében és megújító hatalmával. Roberts felidézte, milyen hűségesen imádkozott tinédzser éveitől kezdve 26 éves koráig, amikor végül fellobbant az ébredés lángja. "Azt mondtam magamban: 'Csak azért is meg fogom kapni a Szentlelket!' - és bármilyen időjárás volt, s akármilyen rosszak voltak a körülmények, elmentem az összejövetelekre. Sokszor, amikor láttam a többi fiút a csónakokban a hullámok hátán, erős kísértést éreztem arra, hogy visszaforduljak, és én is velük menjek. De nem! így bátorítottam magamat: 'Emlékezz az elhatározásodra!' - és tovább haladtam. Hűségesen jártam az imaórákra tíz-tizenegy éven át, és megújulásért könyörögtem. A Szentlélek késztetett erre is." Miként Simeont késztette, hogy várja a Messiás eljövetelét, s ahogy a tanítványokat indította, hogy maradjanak Jeruzsálemben a Lélek pünkösdnapi keresztségéig, ugyanúgy vezeti a Szentlélek minden korszak hűséges keresztényeit, hogy - mint Evan Roberts - várakozzanak az Ő különleges kitöltetésére. "A legnagyobb ébredésnek lehetünk majd tanúi, amit Wales valaha is látott, és a Szentlélek hamar eljön, csak legyünk készen!" - hitte Roberts. Imádság a mai napra
|
