| KIRÁLYI BEVONULÁS |
"Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Imé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstény szamárnak vemhén" (Zakariás 9:9)
Ötszáz évvel Krisztus születése előtt Zakariás próféta megjövendölte Izráel királyának eljövetelét. Krisztus a zsidó királyi bevonulási szokás szerint járt el. Ahogy felültették a csikóra, hangos diadalkiáltás remegtette meg a levegőt. A sokaság éltette a Messiást, királyát. Nem tudtak külső pompát, ragyogást biztosítani, de átadták neki boldog szívük imádatát. Nem nyújthattak át drága ajándékokat, de felsőruháikat terítették elé szőnyegül, s az utat lombos olaj- és pálmaágakkal hintették be. Nem vihettek királyi zászlókat a diadalmenet élén, hanem óriási pálmaágakat vágtak, a győzelem természet adta jelképeit, és üdvrivalgás, hozsánna közepette fennen lobogtatták azokat. Földi életében Jézus még sohasem engedett meg ilyen felvonulást. Világosan előre látta a következményeket, a kereszthalált. Célja az volt, hogy nyilvánosan előlépjen, mint Üdvözítő. Fel akarta hívni a figyelmet az áldozatra, amely megkoronázza küldetését a halott világért. A világ korábban sosem látott ilyen diadalmenetet. Nem hasonlított a Föld híres hódítóiéhoz. Nem követte szomorú foglyok oszlopa, királyi értékű hadizsákmány sem érzékeltette a jelenetet. A Megváltó körül a bűnös emberekért végzett szeretetmunkájának dicső bemutatói álltak. A Sátán hatalmából megmentett foglyok voltak ők, Istent dicsérték szabadulásukért. A vak mutatta az utat, akinek Jézus visszaadta a látását. A néma hozsannázott a leghangosabban, akinek megoldotta a nyelvét. A nyomorékok, akiket meggyógyított, örömmel ugrándoztak. Lázár, akinek oszlásnak indult testét látták a sírban, most dicső férfikorának erejében örvendett; s ő vezette az állatot, amelyen a Megváltó ült. Ezt a diadalmenetet maga Isten rendelte el. Megjövendölte a próféta, hogy embernek nem áll hatalmában megmásítani Isten szándékát. A papok és vezetők csak annyira tudták elzárni az igazságosság Napjának sugarait a világtól, mint amennyire a valóságos nap ragyogását meg tudták volna vonni Földünktől. Krisztus népe minden ellenállás dacára vallomást tett Krisztus országáról.
|
