| AZ ÖNZÉS FELADÁSA |
"Oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, amely a képmutatás." (Lukács evangéliuma 12:1)
A farizeusok képmutatása önzésükből eredt. Életük célja az önfelmagasztalás volt. A tanítványok, bár külsőleg mindent elhagytak Jézus kedvéért, azonban nem szűntek meg nagy dolgokat igényelni maguknak. Ha a kovász teljesen kifejtheti hatását, romlást, pusztulást okoz, ugyanezt teszi az önző lelkület is; beszennyezi és tönkreteszi a lelket. Urunk mai követői között is, csakúgy, mint régen, mennyire elterjedt ez az alattomos, leplezett bűn! Milyen gyakran beszennyezi Krisztusért végzett szolgálatunkat, egymással való közösségünket az önfelmagasztalás titkos vágya! Krisztus figyelmeztető szavai saját tanítványaihoz szólnak: "Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától!" (Márk evangéliuma 8:15). Csakis Isten ereje képes száműzni az önzést és a képmutatást. Amikor Júdás a tanítványokhoz csatlakozott, még nem volt érzéketlen Krisztus jellemének szépsége iránt. Érezte az isteni erő befolyását, amely embereket vonzott a Megváltóhoz. Jézus olvasott Júdás szívében. Ismerte a bűn mélységét, ahova Júdás süllyed, ha Isten kegyelme nem szabadítja meg. Amikor kapcsolatba lépett ezzel a férfival, oda helyezte, ahol nap mint nap érintkezésbe kerülhet az Ő túláradó, önzetlen szeretetével. Ha megnyitja szívét Krisztusnak, az isteni kegyelem száműzi az önzés démonát, és Júdás is Isten országának alattvalója lehet. Senki sem volt annyira felmagasztalt, mint Krisztus, de Ő mégis lehajolt, hogy teljesítse a legmegalázóbb szolgálatot. Jézus maga állította elénk az alázatosság példáját. Nem akarta ezt a fontos dolgot emberekre bízni. Olyan sok és nagy kihatása és következménye volt ennek a kérdésnek, hogy Ő maga, aki egyenlő volt Istennel, tanítványai szolgájaként járt el. Miközben követői a legmagasabb helyért versengtek, Krisztus, aki előtt minden térdnek meg kell hajolni, és egyszer meg is hajol minden térd; akinek szolgálatát az angyalok megtiszteltetésnek tekintették, lehajolt, hogy megmossa azok lábait, akik Uruknak mondták őt. Krisztus még elárulója lábait is megmosta. Egész életét a szolgálat törvénye szerint élte le. Mindenkin segített, és mindenkinek szolgált. Krisztus így élte, így töltötte be Isten törvényét. Példájával megmutatta, hogy miként kell nekünk is engedelmeskednünk Isten törvényének.
|
