APRÓ ALKALOM

''[Ha] valamit hatalmadban van megtenni az erőd szerint, azt tedd!" (A prédikátor könyve 9. fejezetének 12. verse)



Semmi sem ébreszt olyan önfeláldozó buzgóságot, és nem csiszolja és erősíti úgy a jellemet, mint a másokért való szolgálat. Nem kell addig várni, amíg valamilyen távoli területre hívnak, hogy elkezdj másoknak segíteni. A szolgálat ajtaja mindenütt nyitva van. Ott élnek körülötted azok, akik a segítségedet igénylik. Özvegyek, árvák, betegek és haldoklók, csüggedtek, lehangoltak, tudatlanok és kivetettek mindenütt vannak. Éreznünk kell, hogy különleges feladatunk a szomszédainkért való szolgálat. Keressétek meg, hogyan tudtok a legjobban segíteni azoknak, akik nem érdeklődnek a vallásos dolgok iránt. Amikor meglátogatjátok a barátaitokat és a szomszédaitokat, tanúsítsatok érdeklődést a lelki életük iránt éppúgy, mint a földi jólétük iránt. Beszéljetek nekik Krisztusról, a bűnbocsátó Megváltóról. Hívjátok meg a szomszédaitokat az otthonotokba, és olvassatok nekik a Bibliából és az annak igazságát magyarázó könyvekből. Hívjátok meg őket, hogy énekeljenek és imádkozzanak veletek. Az ilyen kis összejövetelen Krisztus is jelen van, ahogy megígérte, és a kegyelme megérinti a szíveket.

Sokan sajnálkoznak, hogy üres életet élnek. Ők maguk tehetik az életüket gazdaggá és befolyásossá, ha akarják. Akik a szívükkel, az értelmükkel és a lelkükkel szeretik Jézust és a felebarátjukat, mint önmagukat, széles területen használhatják a képességüket és a befolyásukat. Senki se keressen nagyobb feladatot, kihasználatlanul hagyva az apró alkalmat. Míg sikeres lehetsz a kis feladatban, a nagyobb munkába belebukhatsz, és akkor elcsüggedsz. Ha teljes erőbedobással végzed el a kezed ügyében levő feladatot, akkor alkalmassá teheted magadat a nagyobb munkára. A mindennapi alkalom figyelmen kívül hagyásával, a kéznél levő kicsiny dolgok mellőzésével sokan gyümölcstelenek lesznek, és elsorvadnak. Egyes területeken, ahová az elviselhetetlen és csüggesztő állapot miatt sokan nem hajlandók elmenni, az önfeláldozó munkások erőfeszítése meglepő változást hozott létre. Nem emberi erőre, hanem Istenre támaszkodva, türelmesen és kitartóan dolgoztak, és az Ő kegyelme erőt adott nekik. Az így megvalósított sokféle jót ez a világ soha nem fogja megismerni, de az áldott eredmény majd látható lesz odaát.