A DEPRESSZIÓ VISSZATÉRŐ FÁZISAI I.

Amíg nem voltak automata mosógépek, addig a háziasszonyok a hétfőt sötét napnak tartották. Nemcsak mert elmúlt a hétvége, amikor az egész család együtt volt, és elkezdődtek a hétköznapok; hanem azért is, mert a legtöbb családban hétfőn mostak. Ha erre a nehéz munkára gondoltak a hétfői nap máris sötét színekben tűnt fel.



Ez a példa is illusztrálja, mennyire befolyásolható az ember elméje. Hangulatok egész sorát tudja felsorakoztatni. Befolyásolhatja az időjárás, az évszakok váltakozása, politikai és társadalmi események, sőt számtalan más dolog, a színek és a zene is. Egy ismerős hölgy rossz hangulatában sötét tónusú színekkel festette ki a lakását, azon panaszkodott, hogy mindig depressziósabb. Tanácsomra meleg, élénk színűre változtatta környezetét, sárgára, fehérre és rózsaszínre.

A "Newsweek" említett cikke beszél a depresszió évszakonként visszatérő problémájáról. Ősszel és télen szenvednek a legjobban a depressziótól az arra hajlamos emberek: A szabadság visszahozhatatlanul elmúlt, a karácsony sokat ígérő, gyakran beteljesületlen reményeit pedig sivár téli napok követik. A pszichiátereket elözönlik a segélykérő telefonok.

A gyermekek szakadatlan fecsegése idegtépő a munkából hazatérő apának, ezért elkezd inni. A fiatal háziasszonyt idegileg kimeríti a karácsony előtti feszültség, az ajándékvásárlás, az étrend összeállítása, és álmatlanul hánykolódik éjszakánként. Az özvegy, aki egyedid él kis lakásában, sírógörcsöket kap A napok szürkék az éjszakák hosszúak, messze van még a tavasz.

A pszichiáterek olyan jól ismerik a karácsony utáni depresszió jelenségét, hogy elnevezték "ünnepnap-depressziónak". A magyarázat kézenfekvő. Az ünnepek kikerülhetetlenül felelevenítik a mélyen eltemetett gyermekkori és családi emlékeket, sebeket. Az ajándékok szétosztása után felébred a testvéri féltékenység: ki kapta a legtöbbet és a legjobbat.

Az ünnep általában az újraértékelés ideje is, amikor a fiatalkor álmait és elvárásait összehasonlítják a felnőttkor jelenbeli realitásaival – nemegyszer fájdalmas eredményre jutva.

Az Észak-Karolinai Egyetem oktatója, dr. Amur Prange szerint: "Az ünnepnapok szükségképpen csalódással végződnek." A legkiegyensúlyozottabb emberek is gyötrődnek néha az ünnepeket követő depressziótól. De azok számára, akik hajlamosak a depresszióra, az ünnepnapok veszélyessé, sőt végzetessé válhatnak. Igaz ugyan, hogy december és január nem az öngyilkosok hónapja, de nem sokkal karácsony és újév után meredeken felfelé ível a grafikon.

Kobert Litman, a Los Angeles-i Öngyilkosságot Megelőző intézet vezetője szerint: "a valóban súlyos depressziók és az öngyilkosságok január 2-re, 3-ra és 4-re esnek. Ez az év legrosszabb hete." A depressziós hangulatok előretörése nemcsak az évszakok függvénye, bizonyos világpolitikai események után egy egész nép között is általánossá válhat. Az USA-ban volt ez megfigyelhető, amikor az országon kétségbeesett kiábrándultság lett úrrá a sok szükségtelen szenvedés és a hadifoglyok bebörtönzése miatt. Mennyire más volt, amikor a békeszerződés megkötése után kihirdették a foglyok szabadon bocsátását! Amikor ezek a bátor emberek örömkönnyek között visszatértek családjukhoz, az egész ország örömmámorban úszott. Néhány héten belül az egész nemzet hangulata megváltozott.

Az ilyen hangulati ingadozások a külső körülményektől függően különböző erősségűek és időtartamúak lehetnek. Az emberek fogékonyabbak a depresszióra fizikai vagy pszichikai stressz után, illetve ha fáradtak. Aki nem táplálkozik megfelelően (tehát vagy túl sokat eszik este, vagy nem helyesen étkezik), keményen dolgozik és késő éjszakáig fennmarad, az kiszolgáltatottabb helyzetben van. A házassági tanácsadáson mindig felhívom a házastársak figyelmét hogy este fél tíz után ne beszéljenek negatív dolgokról, főként ne pénzügyekről. Nehézségeink nagyobbaknak látszanak olyankor, amikor fáradtak vagyunk.

Úgy látszik senki nem kerülheti ki a rossz hangulatokat. Még a kifejezetten szangvinikus ember is lehet levert, pedig őt jókedvéért értékelik. Nőknél a havi ciklusnak tulajdonítják az érzelmi hullámzást amely leterheli őket és elszívja energiájukat. De ne felejtsük el, hogy férfiak is sokszor ki vannak téve rendszeres érzelmi ingadozásnak. A nőknél a ciklus 26-29 nap, a férfiaknál inkább 34-38. A férfiaknál nem olyan feltűnő ez, de mégis észrevehető és zavaró.

Egy amerikai újságíró, Sydney J. Harris arról számol be, hogy hangulati ingadozásai ok nélkül lépnek fel, egyszerűen csak úgy megjelennek. Amióta ezt megértette, felkészíti magát rá és nem engedi, hogy kiboruljon. Türelmesen várja míg elmúlik és így elveszi az élét. Ilyen időszakban annyira rossznak tartja a cikkeit, hogy mindig arra számit, a főszerkesztő majd a papírkosárba dobja azokat. Valójában ezek a cikkek gyakran jobbak, mint amiket jó hangulatban ír. Ezért az a véleménye, hogy a depressziós ember képtelen helyesen értékelni saját teljesítményét.

Ez a tanulmány szeretné megmutatni, hogy hangulatingadozásai és depressziós időszakai közepette miként arathat mégis győzelmet az ember. Meggyőződésem, hogy ha felismerjük a problémát, tudatos lépéseket téve megakadályozhatjuk, hogy lelkiállapotunktól rabszolgai függésbe kerüljünk. A levertség nem mindig vezet depresszióhoz, csak hajlamossá tehet rá. Ha rossz a hangulatunk, bosszankodunk olyan dolgokon, amelyeket normális esetben észre sem veszünk. Ingerülten reagálunk és ez végül depresszióba torkollhat.

Viszont minél jobban megértjük az emberi természetet, annál inkább tudjuk kezelni jó vagy rossz oldalalt. Ez különösen akkor van így, amikor általános törvényszerűségeit magunkra alkalmazzuk, s azon fáradozunk, hogy – amint első tüneteit felfedezzük – megelőzzük a betegséget, ahelyett hogy rossz magatartást eredményező védekező mechanizmusok mögé bújnánk. Ugyanis ha teret engedünk búskomor hangulatunknak csak elmélyítjük a problémát. William James pszichológus azt mondta egyszer:

"Ma testileg kifejezünk egy érzést, megerősítjük; ha visszaszorítjuk, meggyengül". Ez azt jelenti, hogy a búskomorság első jeleit fütyülve vagy énekelve elűzhetjük, míg levertséggel vagy pesszimista beállítottsággal meghosszabbítjuk az időtartamát. Erre gondolhatott a zsoltáros, amikor így szólt: "Szemeimet a hegyekre emelem" (121. zsoltár). Ezzel szemben a lefelé nézés, a magunk elé meredés önpusztítóvá válhat.

Visszatérő fázisok
Az emberek nemcsak különféle erősségű hangulati ingadozásokat élnek át személyiségük, temperamentumuk, életkörülményeik és belső beállítottságuk szerint, hanem különféle depressziós fázisokat is. Bizonyos időkben hajlamosabbak vagyunk a búskomorságra, mint máskor.

Egyes emberek ezt könnyebben átvészelik, mások viszont depresszióba esnek. Ezeknek az egyéni különbözőségeknek a függvényében ciklikus időszakok alakulnak ki, melyek 10 éves periódusokra oszthatók fel. Persze nem mindenki megy keresztül ilyen időszakokon, de az az életstílusváltás és azok a stresszhelyzetek, amelyekkel ezek alatt az évtizedek alatt szembe kell néznünk, könnyen depresszióba sodorhatnak.

Életünk első 10 éve
A gyermek életében az első évtized általában boldog időszak, ha ép családból származik, és a magányosság, a bizonytalanság érzései helyett szülei védelmező közelségét tapasztalja. Gyermeki jelleme és az érett személyiség első vonásai ebben az időszakban formálódnak ki. Egy nevelő elgondolkoztató kijelentése szerint a személyiség fejlődésének 50 %-a 3 éves korig, 75 %-a pedig 5 éves korig alakul ki! Milyen boldog az a gyermek, akinek a szülei szeretetteljesek fegyelmezettek becsületesek és felelősségtudattal veszik őt körül, jó példát mutatva neki.

A második évtized
A legtöbb gyermek életében ennek az évtizednek első 3 éve szép, bár sokuk számára életüknek egy nehéz szakasza – a pubertás kor. Érzelmei és magatartása szerint hol gyermekhez, hol felnőtthöz hasonlít. Időnként úgy tűnik spontán cselekszik máskor nem ura önmagának; könnyen zavarba jön, nem tudja magát elfogadni, és hajlik arra, hogy kapcsolatát embertársaival megszakítsa.

Érzelmi ingadozásai és az ebből eredő túlfűtöttség bizonytalanná teszik és mindig hevesen reagál, ha azok akiket szeret visszautasítják. Ez általában vitatkozásban, fölényességben, barátságtalanságban, vagy kihívó magatartásban mutatkozik meg, amitől még kevésbé lesz szeretetreméltó, s ami miatt még inkább elutasítják őt. Ez azután agresszív reakciót vált ki belőle, és esetleg első depressziójának megtapasztalásához vezet.

Ebben a korban a fiataloknak szexuális fejlődésük miatt is nehézségeik vannak, mert új, komoly ösztönökkel kell harcolniuk és megállniuk a társadalom és az erkölcs önuralmat kívánó elvárásaival szemben.

Ennek következtében gyakorta ébred bűntudat a fiatalban, ami depressziót hívhat elő. Vagy semmibe veszik az erkölcsi alapelveket, vagy önkielégítéshez vezető fantáziálásnak adják át magukat, ami után szégyenkeznek. A pubertáskori depresszió további vonása, hogy a fiatal egyre inkább tudatára ébred a szüleitől és családjától való kikerülhetetlen eltávolodásnak. Már láttuk, hogy ez a gyermek első olyan lelki terhe, amivel neki kell megbirkóznia. A második évtized vége felé sok fiatal úgy oldja meg ezt a problémát, hogy érzelmileg kapcsolódik egy másik nembeli hasonló korú fiatalhoz.

Ez a kötődés erősebb benne, mint az a vágy, hogy a szüleivel maradjon. Gyakran nevezik ezt szerelemnek, amin mindketten a házasságra való készséget értik, pedig többnyire csak egy érzelmi szükségletről vagy szenvedélyről van szó sok esetben.

Évtizedeken át tartó, iskolai területen folytatott tevékenységem idején megfigyelhettem, hogy sok középiskolás évről évre egy előre jelezhető rövid lefolyású depresszión ment keresztül. Az érettségi banketten a fiatalok magukon kívül vannak az örömtől, elbúcsúznak a tanároktól és a barátoktól, gátlástalanul nevetnek vagy sírnak, hisztériához hasonlóan. Utána 1-10 napon át depresszív fázisba kerülnek, amit a cél elérése utáni üresség okoz. Ha az érettségin túl nincs más, amire törekszik a fiatal, hajlik a búskomorságra, és végül apatikus lesz. Ha azonban mindjárt az érettségi után neki tetsző nyári munkát vállal, feltehetően nem lesz lelki beteg.

A harmadik évtized
20 és 30 éves kor között a depresszió gyakrabban jelentkezik olyan asszonyoknál, akik a házasságkötés után otthon maradtak, és főleg a háztartással, a lakással foglalkoznak. A férfiak, akiket leköt a hivatásuk és esetleg folytatják a sportolást is, kevésbé vannak kitéve a lehangoltságnak. Egyes fiatal asszonyok az esküvő vagy a nászút után hamarosan depresszívvé lesznek.

Sok okuk van erre: az esküvői előkészületek feszültsége után a hétköznap csalódásai; vagy túlzott várakozásaik és idealista elképzeléseik a valóságban illúziónak bizonyulnak. Különösen akkor, ha nehézségek mutatkoznak a nemi életben. Ha ekkor egy szép álomvilágba menekülnek a probléma elől, az megrontja a kapcsolatukat, és gyakran vezet depresszióhoz. Előfordul, hogy a házasságkötés után 4 nappal már tanácsadásra jönnek fiatal házasok. Általában rövid idő alatt megszűnnek a problémáik, ha szeretettel bánnak egymással és tekintettel vannak társukra.

Ha a fiatalasszony nem lesz az esküvő után depressziós, lehet, hogy az lesz első gyermeke születése után. A pszichológusok beszélnek szülés utáni depresszióról. Sokan szenvednek ebben, de nem feltétlenül minden gyermeknél. A depresszióra hajlamos asszony hamarabb betegszik meg, de a szangvinikus is napokig rosszkedvű lehet. Okozhatja ezt a szülés folyamán beálló erős lelki megterhelés, vagy a gyermek elválása az anyától.

A depresszió tartóssá válik és rosszabbodik, ha az anya nemkívánatos betolakodónak tekinti a gyermeket. Sok asszony elmondta nekem, akik később szeretetteljes anyák voltak, hogy olyan súlyos lehangoltság lett úrrá rajtuk, hogy szinte attól féltek, bántalmazni fogják a gyermeküket. Ez a beteges állapot azonban hamar elmúlik. Fiatal apák is enyhébb depresszióba eshetnek, ha hirtelen meg kell osztozniuk feleségük szeretetén és figyelmességén ezzel az "idegen kis lénnyel", és ráébrednek, hogy egyszerre nagyobbak az anyagi terhek is.

Ha gyorsan egymás után jön két-három gyermek, a 30 év körüli anya depresszióba eshet, és inkább a kisgyermekekhez kötődik, de nem azért mert kevésbé kívánja a férjével való kapcsolatot, hanem mert öntudatlanul fél a következő terhességtől. Hozzájárul ehhez még, hogy idegei erősen igénybe vannak véve, a sok munka és a szülések miatt testileg kimerült. Ha ebben az állapotban enged az önsajnálatnak, csakhamar depressziós lesz, elhanyagolja magát és ápolatlan külsejével kockáztatja férje elhidegülését.

A férfiak arra reagálnak, amit látnak, ezért a fiatal anya legyen a legszebb asszony, akit férje napközben lát! Legyen csinos férje hazajövetelekor! Ez nemcsak a férjnek jó, hanem az asszony öntudatát is megerősíti. A harmadik évtizedben az is oka lehet depresszió kialakulásának, hogy sor kerül az első gyermek beiskolázására. Az anya hirtelen feleslegesnek érzi magát délelőttönként, és ezért a lehangoltságra hajlik, ha nem tudja erőit más értelmes feladatra összpontosítani.

A negyedik évtized
A legtöbb embernek 30 és 40 év között tizenéves gyermekei vannak. Az amerikai anyák 50%-a háziasszony, a másik részük munkába jár – tehát erősen igénybe van véve. Az apát is nagyon leköti a hivatása. Mindenkinek sok a dolga a családban, és a gyermekek ingadozó hangulata a középpont. Ha a szülők ezt a fázist előkészítették, a fiataloknak szeretetet adnak és erkölcsileg fegyelmezik őket, akkor ez még boldog időszak lehet. Ha azonban engedékenyek voltak és elkényeztették a gyermeket, akkor most lázadó fiatalok állnak velük szemben, akik feltétlenül a saját életüket akarják élni, és a szülők korlátozását elutasítják. Ilyenkor a megbetegedési százalék emelkedhet.

Minden életkorban megvannak a depresszió sajátos okai. Sok ember mégis szabad tőlük. Ők nem azért maradnak lelkileg egészségesek, mert nincsenek problémáik, hanem mert minden helyzetben egészséges belső beállítottsággal néznek azokkal szembe.
Forrás: Tim LaHaye - Kivezető út a depresszióból című könyve alapján
A depresszió tünetei A depresszió visszatérő fázisai II.


EZEKET OLVASTAD MÁR?

A depresszió okai

Depresszió elleni harcok

A depresszió visszatérő fázisai II.


SEGÍTSD KÜLDETÉSÜNKET!


SZÓLJ HOZZÁ!