| A SZANGVINIKUS GYENGÉI |
A szangvinikus többé-kevésbé bizonytalan és felületes. Ő ugyanis a pillanat gyermeke – ezúttal hátrányára. Annyira a jelenben él, hogy gyakran elvesznek életének összefüggései. Minden új benyomás elkergeti a megelőzőt. Amint a pillangó virágról virágra szállong, úgy kószál benyomásokat könnyen felvevő szelleme egyik szenzációról a másikra. Mindennek addig örül, amíg az tart; ha azonban új benyomások elkergetik a régieket, akkor azokat végleg el is felejti.
Hasonló vonást mutat barátságaiban is. Kedves, szívélyes, sőt áradozó, ha egy baráttal találkozik. Az ember azt gondolná, hogy nincs is neki másik, ezért önti rá egész szeretetét erre az egyre. A következő utcasarkon azonban egy másik baráttal találkozik – s vele éppoly túláradóan viselkedik. Az előzőt – úgy tűnik – elfelejtette. "Ha nem látom: elfelejtem" – ez a mondás valóban a szangvinikus szájába illik.
Barátságaiban általában nem hűséges, nem is kitartó.
Ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy túláradó magatartása színlelés volt. Így érzett ő abban a pillanatban. De ha az elmúlt, ugyanolyan túlzóan érez másvalaki vagy valami iránt. Egy pillanat alatt elfelejti "barátját", de a következő találkozáskor ismét a régi szívélyességgel üdvözli.
Ugyanilyen állhatatlan a vonzalmaiban is. Érdeklődését gyorsan és erőteljesen irányítja különböző dolgok felé, ezekről általában nagyon közlékeny, és igyekszik másokat is megnyerni az ügy érdekében. Ezért remek agitátor, kiváló propagandista. Azonban mindig nyitott az új benyomások felé. Hamarosan felmerül benne egy új gondolat, és ez ugyanolyan erősen megragadja. Ekkor az előző gondolat iránt korábban érzett lelkesedése teljesen elszáll. Mindannyian találkoztunk már ezzel a típussal. Szinte minden újabb találkozáskor valami új dologtól van elragadtatva. Mindig azt gondolja, hogy ezúttal valami igen jelentős dologról van szó.
A szangvinikus munkája körében is ilyen állhatatlan. Senkinek sincs annyi félig elvégzett dolga, mint neki. Fiókjában a befejezetlen munkák tömegét találhatjuk. Ha írói tevékenységet folytat, nagy számban hevernek nála a befejezetlen kéziratok. Minden munkát buzgalommal és lelkesen kezd, hamarosan azonban új terveket kovácsol, amelyek teljesen lekötik a figyelmét. A korábbi terveket ekkor elfelejti.
Különösen végzetes hatású ez az ingatagsága a szerelemben. Nagyon gyorsan hatások alá kerül, meleg és érzelmes természete azonnal a forrponton van. Minden más érdeket félretol. "Az egész világon nincs még egy olyan lány", és amit ők ketten átélnek, az rendkívüli. Rendszerint azonban nem telik sok időbe, hogy őrületes szerelme elmúljon. Meglát egy másik nőt, beleszeret ugyanolyan intenzíven és az előzőt elfelejti.
Megbízhatatlan.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet komolyan venni, vagy hogy álszent lenne; még kevésbé, hogy hazudik Nem – ő nyíltszívű és jó szándékú. Állhatatlanságában és felületességében is őszinte és naiv. Szándékosság nélkül feledkezik meg mind ígéreteiről, mind kötelezettségeiről. Ígéreteket tesz jobbra és balra, és az első pillanatban szilárdan elhatározza, hogy ezeket be is tartja. De szinte azonnal el is felejti az egészet. Talán még emlékszik hébe-hóba, de az után hiúságból vagy gyengeségből kifogásokat keres, hogy bizonyítsa: ígéreteit valóban nem tudta megtartani.
Elvárja, hogy a természetéért megbocsássanak neki.
Nem volt elég, hogy olyan élénk érdeklődést mutatott, sőt még ígéretet is tett? Nem elvárhatná, hogy jóakaratát tettnek ismerjék el? A lényeg az, hogy nem lehet megbízni benne. Soha nem tudhatjuk, hogy ígéretét megtartja-e, vagy nem. Ezért nehéz vele együtt dolgozni.
A szangvinikus gyengéi miatt messze nem lesz olyan sikeres az életben, amilyen tehetsége révén lehetne. Élete és életfeladatai valószínűleg elkopnak. Minden jó szándéka és fáradhatatlan tevékenysége ellenére sokszor viszonylag haszontalan életet él, amely csupa jó, de véghez nem vitt szándékkal telik el.
Ole Hallesby - Személyiségtípusok című könyve alapján |
 A szangvinikus erősségei |
 Szangvinikus: útmutató lelkigondozóknak |
Ezeket is ajánljuk
