MITŐL BOLDOGOK AZ EMBEREK?

Szókratész előtt, és óta is léteztek javaslatok arra, hogy hogyan kell boldogan élni. Nézzük meg, mit állítanak a tudósok, és keresztényként hogyan látjuk mi ezeket. Mitől boldogok az emberek? Tehát világi szempontok keresztény szemszögből újragondolva.



1. Teret adnak a saját személyiségük kifejlődésének
Az eudaimonia görög szóösszetétel, jelentése jó lélek. Arra utal, amikor az egyén a saját adottságait tökéletességre fejleszti. Ma talán az egyéni fejlődés utal a leginkább erre a folyamatra, ami önmagában foglalja az új kihívások keresését és az életút beteljesítését is. Az eudaimónikus jólét több mint az egyszerű boldogság. A fontos célok megvalósulása olyan pozitív gondolatokat szül, ami a boldogság egyik tartós alapja lehet.

Keresztény nézőpont: Mindenkinek vannak tálentumai. Ezt hívja a tudomány jó adottságnak, vagy képzettségnek, tehetségnek. A kérdés, hogy -a példázatra gondolva- te vajon elásod a talentumot, amit az Úrtól kaptál, vagy legjobb tudásod szerint felhasználod? És mi lehetne fontosabb cél, mint Istent szolgálni, embertársainkat szeretni. A képességeink felhasználása, fejlesztése segít boldognak lenni, mert elégedettséggel tölt el.

2. Úgy tervezik az életüket, hogy örömöt kapjanak
Nyilvánvalónak tűnik, mégis a legtöbb ember nem fordít elég figyelmet arra, hogy olyan dologgal töltse az idejét, ami örömet okoz. Ha összeírjuk, hogy mit csinálunk egy nap alatt, meglepő, hogy mennyi időt töltünk olyan dolgokkal, amiket nem szeretünk, és mennyire tervezhető az örömforrások beiktatása a napi programba. Nem könnyű életünket ilyen szemmel elemezni, és van, hogy fel kell adni régóta fenntartott elveket is.

Keresztény nézőpont: Talán előttünk már nem nagy titok, hogy amit "eszik" a lelkünk, olyanná leszünk. Értékes gondolatok, nyugodt percek. Szeretetteljes alkalmak Istennel, és szeretteinkkel. Nem telhet el a nap csak munkával és aggodalommal,

bízzunk Istenben, és lássuk meg a jót.

Szókratész előtt, és óta is léteztek javaslatok arra, hogy hogyan kell boldogan élni


3. Kerülik a reménytelen álmokat
"Bárcsak lefogynék / találnék egy párt / kapnék egy jobb állást, és az élet tökéletes lenne." A boldog emberek nem elégedetlenek. A legutóbbi vizsgálatok szerint megdöbbentő, hogy mennyire nem tudjuk megítélni, mi tenne minket boldoggá. Sok ember pedig egyetlen egy dologra egyszerűsíti le vágyait, és ennek fényében vizsgálja boldogságát. Egy ház nem okoz akkora örömöt egy év után, mint újkorában, és egy új szerelem izgalmasabb, mint kapcsolatban élni. A boldog emberek ezt tudják, és folyamatosan újdonságokat vezetnek be az életükbe, legyen az akár egy új hobbi, vagy egy régi örömforrás megújítása.

Keresztény nézőpont: Két lábon a talajon maradni. Nem elégedetlenkedni. Hálásnak lenni. Hogyan vezethetne boldogsághoz a folyamatos elégedetlenség, az elérhetetlen célok kergetése. Amiket ha el is érünk, már nem okoznak akkora örömet. A Példabeszédek könyve sok bölcsességet tartogat e dolgokról.

4. A barátokat helyezik előtérbe
Nem újdonság, hogy a társasági programok a boldogság egyik legfontosabb pillérét alkotják. Ami új, hogy a kapcsolat jellege a fontos. Az ismerősökkel való beszélgetésnél több örömöt ad egy közeli baráttal eltöltött hosszabb idő. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a legjobb barátság nem a beszélgetések mélységén múlik.

Keresztény nézőpont: Időt szánni másokra, nem csak magunkra figyelni, önzetlenség. De ez az önzetlenség kifizetődő. Értéket ad nekünk is, ha barátainkkal töltünk időt, és nem csak magunkra figyelünk. Jézus nagyon sok időt töltött a tanítványaival. Az ideje végtelen volt számukra.

Vannak, akik azt mondják, hogy nem szabad a személyes boldogsággal törődni, amíg a világon minden éhező ember nem kap megfelelő segítséget. Azonban a saját boldogságunkat és a világ jobbá tételét párhuzamosan kell keresnünk.

A boldog emberek szívesebben segítenek másokon,
jobb házastársak, és jobb szülők is.


Ezt is ajánljuk


A büszkeség halálos bűne

"A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság." Ez a bibliai bölcsesség aláhúzza a büszkeségben rejlő veszélyeket, és nem puszta jellemhibának, hanem a bukás előszobájának tartja.