| ŐSI KŐTÁBLA BIZONYÍTHATJA A BIBLIAI KIRÁLY LÉTEZÉSÉT |
Egy közel 3000 éves kőtábla tanulmányozásának eredményeként kutatók egy csoportja azt feltételezi, hogy a bibliai Balak király valóságos történelmi szerepe bizonyíthatóvá válik.
A Tel-Aviv-i Egyetem Régészeti Intézetének legújabb tanulmánya a Mésa-sztélé vizsgálatának eredményeiről számol be, melynek során a régészek arra jutottak a kőtábla egy részén foglaltak alapján, hogy Balak király valóban létezett, történelmi léte bizonyítást nyerhet.
"Miután megvizsgáltuk a Mésa-sztélé egy újabb részét, Lemaire kutató állításával ellentétes következtetésre jutottunk. A felfedezés azt sugallja, hogy Balak király valóban létezhetett, a kutatás megkérdőjelezi, hogy az elemzett szöveg valóban tartalmazza-e a 'Dávid háza' fordulatot. Véleményünk szerint a sztélé 31. sorában eddig azonosítatlan mássalhangzók vannak, melyek Bálákra, Moáb királyára utalhatnak. Balaknak, a Moáb királyának, történetét a Mózes 4. könyve 22–24. fejezeteiben ismerhetjük meg.
A 31. sor kapcsán igen lelkesen nyilatkoztak a kutatók: "[…] mindössze hét betű hiányzik a sor elejéről, ezt követően már tisztán kiolvasható szavak következnek: juh, szarvasmarha. Utána egy új mondat következik: 'És Hawronén ott lakott…' kezdettel. Ezután a mondatkezdet után nyilvánvaló egy névvel folytatódik a mondat. A részlegesen erodált, részben törött szakaszon két betű jól kivehető, majd néhány ismeretlen betűjel következik. Véleményünk szerint Balak király nevére történik utalás."
A Mésa-sztélé, amely moábita kő néven is ismert, Kr.e. 840-ben keletkezett, 1868-ban felfedezte Frederick Augustus Klein kutató. Korábbi kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy elméletileg a 31. sorban kiolvasható a Dávid háza kifejezés, azonban a kutatók vezetője, Izrael Finkelstein úgy véli, hogy inkább a Balak név került a nevezett részen rögzítésre.
A tanulmány szerzőinek, Finkelstein, Nadav Na'aman és Thomas Römer teóriája kapcsán Ronald Hendel, a kaliforniai Berkley Egyetem Biblia és Zsidóságot kutató professzora szerint a Balak névre való következtetés egyelőre még csak óvatos feltételezés lehet. Hendel, aki a kutatásban nem vett részt azt is elmondta, hogy a Biblia szerint Balak király a kőtábla keletkezését megelőző 200 évvel korábban élt, így nem valószínű, hogy erre utal.
A kutatók elismerik ezt az ellentmondást, de Finkelstein a következőket nyilatkozta: "Véleményünk szerint ahogy a Biblia is különböző időszakokból tartalmaz történeteket, amelyeket a későbbi szerzők foglaltak össze, így akár ez a kőtábla esetében is lehetett így. Az is nyilvánvaló továbbá, hogy a Biblia történelmi háttere nem válaszolható meg egy egyszerű, igennel vagy nemmel."
A kutatók folyamatosan dolgoznak a kő rekonstruálásán, amelyet a korábbi tulajdonosai, a beduinok egy, a követ megvásárolni kívánó csoporttal folytatott összetűzés miatt összetörtek, így a keletkezése eltelt idő és a pusztítás miatt nehezen olvashatók a rajta lévő szövegrészek. A műtárgy a párizsi Louvre múzeumban található.
Ezeket is ajánljuk
