HANDEL MESSIÁS CÍMŰ MŰVÉNEK BOTRÁNYOS ÁTÍRÁSA

Handel Messiás című darabjának a nemek közötti különbségtételt elutasító, többistenhívő, multikulturális szellemben megrendezett előadása nagyon pozitív kritikát kapott az amerikai sajtóban az LMBT (Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek) megjelenítéséért és Jézus muszlim nőként való színpadra állításáért.



A New York Times egy részletes beszámolót tett közzé Handel Messiás című művének feldolgozásáról. A 78 perces előadás már elérhető a színház weboldalán, ahol "Handel hangjainak merész újragondolásaként" definiálják a darabot. Az énekesek átírták a szöveg nagy részét, amelyet eredetileg Charles Jennens (1700-1773), George Frideric Handel barátja írt. Jennens a Szentírásra alapozta a szöveget. "Ez nem a nagyszüleid Messiása!" - mondta a The New York Times-nak Spencer Britten, aki az előadásban énekel.

A darabot Britten nyitja meg, aki nyíltan hangoztatja homoszexuális irányultságát. "Engedjétek el magatokat, én népem!" - hangzik a kezdő mondat, amint magas sarkú cipőben sétál a vancouveri utcákon. A háttérben közben egy LMBT feliratú, szivárvány színű zászló és gyalogos átkelő jelenik meg. Pár pillanattal később a Jukonban egy indián nő "Isten" nevét "Teremtőre" módosítva énekel. Később egy montreali nő, Rihab Chaieb énekli a "Megvetett" című dalt, melyet Handel és Jennens kifejezetten Jézusról írtak. De Chaieb úgy változtatja meg a szöveget, hogy az muzulmán anyjára utaljon, akivel a filmben muszlim imádságokat mondanak. "Megvetett és elutasított: a férfiak elutasítják, ami fájdalmas egy nő számára!" - énekli Chaieb.

"Ez nem a nagyszüleid Messiása!" - mondta Spencer Britten, aki az előadásban énekel.

A New York Times az előadásról ezt írta: "A Messiás képe végre a sokaság számára is megfoghatóvá vált, megszabadulva a történelem során kötelezően kialakult kötelékektől!". Az újság az előadást a "kanadai multikulturalizmus felszabadult ünnepének" nevezte. Az előadás Joel Ivany, kanadai színházigazgató ötlete nyomán készült.

"Amikor a Fekete életek is számítanak mozgalom tüntetései az egész világon zajlottak, bántó volt a csend a klasszikus zene világában, és arra gondoltam: 'Mi lenne, ha ebben a darabban, a Messiásban mindenki helyet és hangot kapna: az őshonos indián, a fekete vagy színes ember?' " - mondta Ivany.

Kevin D. Williamson kritikus élesen bírálta az előadást, és azt mondta, hogy

ez az előadás kigúnyolja és megalázza a Messiás csodáját.

"Tudunk-e idézni 20 egymást követő verssort, bármely kortárs vagy az elmúlt 20 évben alkotó amerikai költő verseiből? Tudunk-e bárkit, aki ilyen volumenű, időtálló, örök mondanivalót hordozó művet alkotott volna, mint Handel? Nem! És ennek oka van!" - írta Williamson. "Az 1741-ben összeállított Messiás 300 éves. Van-e egyetlen korabeli észak-amerikai zenemű, amelyről azt várjuk, hogy ismert lesz a 2300-as években?"

Williamson hozzátette: "Az a kulturális irányzat, amely megpróbálja mind széleskörűbben bevonni a különböző vallási irányzatokat, a homoszexualitást és más elfajzott világnézeteket a művészetbe, az a keresztény világnézettel szemben áll és nagy valószínűség soha nem fog olyan értéket képviselni és olyan színvonalon létezni, mint amit a kereszténység képvisel. Ne legyen célunk a nyugati civilizáció modern vívmányait minden áron kihasználni és felhasználni életünk minden területén. A miénk Dante, az övék a közösségi oldalak rombolása és mulandósága."


Ezeket olvastad már?

Az életpárti aktivista levele

Keresztényként a közösségi médiában

Pálról készül hollywoodi film


Szólj hozzá!