| FELMENTETTÉK A HALÁLRAÍTÉLT KERESZTÉNY HÁZASPÁRT PAKISZTÁNBAN |
Lahore, Pakisztán, 2021. június 3. (Morning Star News) – A Lahore-i Legfelsőbb Bíróság (LHC) felmentett egy keresztény házaspárt, akiket az iszlám vallás káromlásának vádjával halálra ítéltek - közölte ügyvédjük.
Shahbaz Ali Rizvi bíró és Tariq Saleem Sheikh bíró elfogadta a halálos ítéletet megtámadó fellebbezést, és felmentette az 52 éves Shagufta Kausart és férjét, a 49 éves Shafqat Emmanuelt a "hamisított bizonyítékok és a vád tanúinak manipulált vallomásai miatt" - mondta Saif Ul Malook ügyvéd.
A házaspárt hét évvel ezelőtt ítélték halálra egy olyan ügyben, amely nemzetközi felháborodást váltott ki Pakisztán ellentmondásos istenkáromlási törvényei miatt.
"Meglepetésként ért, mert az LHC több mint hat éve halogatta a meghallgatást ilyen-olyan ürüggyel" - mondta Malook a Morning Star Newsnak. "Úgy vélem, hogy a meghallgatást a pakisztáni kormányra gyakorolt nemzetközi nyomás miatt gyorsították fel, különösen az Európai Unió parlamentje által áprilisban elfogadott állásfoglalás miatt, amely a Pakisztánnak nyújtott GSP+ státusz felülvizsgálatát követelte, tekintettel az országban az istenkáromlással kapcsolatos vádak alkalmazásának 'vészes' növekedésére."
Az EU állásfoglalása különös aggodalmát fejezte ki Kausar és Emmanuel ügyével kapcsolatban: "A bizonyítékok, amelyek alapján a házaspárt elítélték, súlyosan tévesnek tekinthetők". Megjegyezték, hogy a házaspár állítólag nem sokkal a vádak megfogalmazása előtt összeveszett a vádlóval. Az uniós állásfoglalás, amelyet elsöprő többséggel, 662:3 arányban, 26 tartózkodás mellett fogadtak el, azt is megállapította, hogy a házaspár fellebbezését többször elhalasztották. "Az ítéletet annak ellenére hozták meg, hogy a bíróság megállapította a vádlók rosszhiszeműségét, valamint azt, hogy a házaspárt megkínozták, annak érdekében, hogy bevallják a hamis istenkáromlás vádját" - mondta Malook.
A bíróság részletes ítéletét hamarosan nyilvánosságra hozzák, mondta Malook, hozzátéve: "Nagyon boldog vagyok, hogy a bíróság készségesen meghallgatta a bizonyítékok és a vád hamis tanúvallomásaival kapcsolatos érveimet".
E sorok írásakor Kausar még mindig a multani Központi Női Börtönben volt, míg férje, Emmanuel a faisalabadi Központi Börtönben. A házaspárt 2014-ben ítélték el, mert a Kausar nevére regisztrált telefonszámról az iszlám prófétát, Mohamedet sértő, "istenkáromló" szöveges üzeneteket küldtek egy helyi imámnak és a helyi ügyvédi kamara akkori elnökének. A négygyermekes anya takarítóként dolgozott egy helyi missziós iskolában Gojrában. Férje deréktól lefelé lebénult és nem tud dolgozni.
Az 1985-ben meghozott törvény 295-B (Korán megsértése, életfogytiglani börtönnel büntetendő), 295-C (Mohamed megsértése, halállal büntetendő) és 25-D szakasza alapján emeltek vádat ellenük. A 25-D szakasz a szándékos "sértegetésért" legfeljebb három évet javasol.
Malook szerint, aki 2018-ban visszaszerezte Pakisztán legismertebb istenkáromlásért elítélt személyének, Aasiya Noreennek (ismertebb nevén Asia Bibinek) a szabadságát, a Khatam-e-Nabuwwat Ügyvédi Fórum ügyészei mindent megtettek, hogy megfélemlítsék a bírákat a háromnapos tárgyalás során, "de szerencsére a bírák nem engedtek a nyomásnak".
"Lehetséges, hogy a Ghulam Mustafa Chaudhry ügyvéd által vezetett Fórum megtámadja majd az LHC döntését a Legfelsőbb Bíróságon, de nem hiszem, hogy a gyenge érveik meg fognak állni" - mondta. Hozzátette, hogy bár a felmentő ítélet késett, mégis rávilágított arra, hogy a legtöbb istenkáromlási ügy hátterében személyes bosszúállás áll. "Sajnálatos, hogy ártatlan emberek kénytelenek évekig börtönben sínylődni istenkáromlás hamis vádja miatt" - mondta. "Ennek a gyakorlatnak azonnal véget kell vetni. A vád olyan súlyos, hogy még a bírák is félnek a tárgyalások lefolytatásától és az érdemi döntések meghozatalától." A fellebbezésben eljáró egyik bíró, Rizvi, ugyanaz a bíró volt, aki elutasította Asia Bibi halálos ítélete elleni fellebbezését az LHC-nél.
Malook elmondta, hogy Asia Bibihez hasonlóan a házaspárnak is menedékjogot kell kapnia külföldön, mivel életüket komoly veszély fenyegeti Pakisztánban. "Az istenkáromlással kapcsolatos törvényekkel való visszaélést finanszírozó és támogató erők nagy csapást szenvedtek a házaspár felmentése miatt, és nagyon aggódom a biztonságukért" - mondta.
Egy kormányzati forrás a Morning Star Newsnak elmondta, hogy arra utasították a biztonsági szerveket, hogy biztosítsák a házaspár és ügyvédjük védelmét. "Miután felvetették az EU-s állásfoglalásban, a kormány közvetlen figyelemmel kíséri az ügyet" - mondta a névtelenséget kérő forrás. "A fellebbezés gyorsított tárgyalása is a kormány beavatkozásának köszönhető".
Tönkretett életek
Egyházi tisztségviselők és emberi jogi csoportok szerint az istenkáromlással kapcsolatos vádakat gyakran használják fel nemcsak személyes elszámolásra, hanem a vallási kisebbségek ellen is Pakisztánban.
Azad Marshall püspök, a pakisztáni egyház elnöke örömmel fogadta a házaspár felmentését. "Bár örömteli, hogy a bíróság nyolc év után igazságot szolgáltatott, mégis szívfacsaró, hogy mennyi szenvedést kellett elviselnie ennek a szegény családnak ezekben az években" - mondta a Morning Star Newsnak. "Ennek a vallás nevében elkövetett atrocitásnak most azonnal véget kell vetni".
Marshall szerint az istenkáromlásról szóló törvényekkel való agresszív visszaélés minden pakisztáni életét veszélyezteti, függetlenül a vallásától. "Pusztán a vádak elégségesek ahhoz, hogy tönkretegyék a vádlottak és családjaik életét, és itt az ideje, hogy a pakisztáni kormány prioritásként kezelje ezt a kritikus kérdést" - tette hozzá. A magas rangú egyházi vezető azt mondta, hogy bár a legfelsőbb bíróság elismerte a keresztény házaspár ártatlanságát, el kellett volna rendelnie a hamis vádakkal visszaélő vádlókkal szembeni eljárást is.
"Az istenkáromlással kapcsolatos vádakat egy független és pártatlan hatóságnak azonnal és alaposan ki kellene vizsgálnia, és a hamis vádakat keményen meg kellene büntetni, amennyiben a kormánynak szándékában áll megakadályozni az istenkáromlással kapcsolatos törvényekkel való visszaélést" - mondta. Hozzátette, hogy a törvényt úgy kellene módosítani, hogy az összes istenkáromlási ügyben csak az érintett kormányzati szerv engedélye után vegyék nyilvántartásba a vádiratokat, mielőtt a bíróságok foglalkoznának velük.
"Minden fórumon felvetettük ezt a kérdést, de úgy tűnik, hogy a kormány csak akkor lép fel erélyesen, amikor nemzetközi nyomás alá kerül, ahogyan azt Asia Bibi és most Shagufta és Shafqat ügyében is láthattuk" - mondta Marshall. "Amikor felemeljük a hangunkat az ilyen esetek ellen, azt mondják, hogy ezzel rontjuk Pakisztán hírnevét a világban. Nem veszik tudomásul, hogy ha a kormány nem lép fel az istenkáromlásról szóló törvényekkel való visszaélések és más ügyek, például a kiskorú eltérő hitvallású lányok erőszakos áttérítése ellen, akkor Pakisztán nemzetközi megítélése nem fog javulni."
Az emberi jogokkal foglalkozó szenátusi különbizottság és az iszlámábádi legfelsőbb bíróság 2018-ban azt javasolta, hogy a hamis istenkáromlással vádolók ugyanolyan büntetést kapjanak, mint az istenkáromlásért elítéltek, de a kormány elutasította az ajánlást. Az ajánlás azt is kimondta, hogy aki istenkáromlással kapcsolatos ügyet jelent be egy rendőrőrsön, annak két tanút kell hoznia.
Míg Pakisztánban az istenkáromlásért kiszabható büntetés több év börtöntől a halálbüntetésig terjed, addig a hamis vádat megfogalmazó személyt mindössze hat hónap börtönbüntetés vagy 1000 rúpia (6$) pénzbírság fenyegeti. Az egymást követő kormányok elismerték, hogy az istenkáromlásra vonatkozó törvényekkel durván visszaélnek, de kevés erőfeszítést tettek a visszaélések megszüntetésére.
Jogvédő aktivisták szerint nem valószínű, hogy bármelyik kormány lépéseket tenne az istenkáromlásról szóló törvények hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, mivel a muszlim többségű országban heves iszlamista érzelmek uralkodnak. Azt mondják, hogy a pakisztáni hatóságokat sürgetni kell, hogy haladéktalanul vezessenek be hatékony eljárási és intézményi biztosítékokat a nyomozás, az ügyészség és a bíróságok szintjén, hogy megakadályozzák a törvényekkel való visszaélést.
Az amerikai külügyminisztérium májusban kiadott 2020-as nemzetközi vallásszabadságról szóló jelentése szerint 2020-ban legalább 35 embert ítéltek halálra istenkáromlásért, míg az előző évben 29-et. A jelentés idézi a Társadalmi Igazságosság Központját, egy országos nem kormányzati szervezetet, amely arról számolt be, hogy 2020-ben legalább 199 embert vádoltak meg istenkáromlással, ami a legmagasabb számú istenkáromlási ügy az ország történetében egyetlen év alatt. A jelentés szerint a legtöbb vádlott síita (az esetek 70 százaléka) és ahmadi (20 százalék) volt.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma decemberben kilenc másik "különös aggodalomra okot adó ország" közé sorolta Pakisztánt a vallásszabadság súlyos megsértése miatt. Korábban Pakisztán 2018. november 28-án került fel erre a listára. Pakisztán az ötödik helyen szerepel az Open Doors, keresztényeket támogató szervezet, 2021-es World Watch listáján, amely azt az 50 országot tartalmazza, ahol a legnehezebb keresztényként élni.
