| AZ ŐSI SÚLYKŐ |
"Egy csodálatos régészeti felfedezés." Így nevezte Netanjahu miniszterelnök a nemrég felfedezett 3000 éves beka követ, melyet a fél-sékel mennyiségű ezüst értékének mérésére használtak. A kis súlykövet a Nyugati Fal alapjaiban folytatott ásatások során találták.
Netanjahu nyilvánvalóan lehetőségként használja ezt az eredményt arra, hogy leleplezze a hamis palesztin elméletet, miszerint eredetüket nem az Arab-félszigetre vezetik vissza, hanem az ősi Kánaán népének egyikéhez, mint a Filiszteusok vagy a Hettiták.
A régészeti leletek bizonyítják a nyilvánvalót – hogy az úgynevezett "palesztinok" nem rendelkeznek történelemmel Izrael földjén – továbbra is rengeteg, mind bibliai, mind nem-bibliai forrásokat érvényesítő anyagot találnak, amely az Izrael földjén lakó izraeli emberek történetét mesélik el.
Az apró kőbe vésett, fordított héber betű a beka, az egyetlen súlymérő kő, melyet valaha találtak a templom első időszakából és az egyetlen lelet, melynek felirata ép. A felfedezés az Emek Tzurim Szitálási Projektnek köszönhető. Ez az önkéntes program az 1996-1999-ig tartó hatalmas, földalatti el-Marwani mecset építése során eltávolított, 400 teherautónyi felszíni talajból nyert régészeti leletek helyreállításával foglalkozik, melyet a Salamon Istállójának nevezett helyen építettek fel.
Ez, a muszlim Waqf által végzett illegális ásás, amiért Izrael semmit nem tett, hogy megállítsa, arra irányult, hogy minden kapcsolatot megszakítson a zsidók és a Templom-hegy között.
A szitálási projekt maga, 2004-ben indult Gabriel Barkay és Zachi Dvira izraeli régészek magán kezdeményezéseként, mely százával hozta a tárgyi leleteket, beleértve érméket, ékszereket és a Második Templom padlóburkolatának töredékeit. 2017 óta a projektet az Izrael Régészeti Alapítvány finanszírozta.
A beka súly Salamon Templomának idejére datálható, amely a Kr.e. 10-6. századig állt Jeruzsálemben. A beka vagy fél-sékel (2 Mózes 38:26), súlya 11.33 gramm (0,4 uncia ezüst, mai árértékben 1260 Forint), éves "váltságdíjnak" számított, melyet minden 20 év feletti izraeli férfi köteles volt befizetni a Templom szolgálatának: "adjon mindenki váltságdíjat magáért az Úrnak." (2 Mózes 30:12)
A Második Templom korszakában, az egyetlen legális fél-sékel, a Tíruszban vert ezüst érme volt. Az Izraelben élő zsidók, saját városaikban és falvaikban fizették be a fél-sékelt. Azok a zsidó emberek, akik a világ többi tájairól érkeztek Jeruzsálembe – különösen a húsvéti-, pünkösdi és a sátoros ünnepek alatt – a városba érkezésükkor fizették meg ezt az adót. Ezek a "turisták", akik nem mindig tudták pontosan az árfolyamokat, könnyű prédának bizonyultak a csaló pénzváltók számára. Jézus, aki saját maga is befizette ezt az éves adót (Máté 17:25), jogosan megvetette ezt a széles körben elterjedt gyakorlatot, melynek problémáját, a Templom hatósága nem megfelelően kezelt.
