AZ ÚR MEGISMERÉSE

''Ismerjük hát el, törekedjünk megismerni az Urat. Az Ő eljövetele bizonyos, mint a hajnal.''
(Hóseás próféta könyve 6. fejezetének 3. verse)



Krisztus eljött, hogy a megváltás útjára tanítsa az embert. Olyan egyszerűvé tette ezt az utat, hogy még egy kisgyermek is járni tud azon. Felszólítja a tanítványait az Úr felől való ismeretszerzésre. Amint naponta követik a vezetését, megtanulják, az Ő eljövetele bizonyos, mint a hajnal. Láttátok a felkelő Napot és annak fokozatos áttörését a Földön és az égen. A hajnal lassanként tör elő a Nap felbukkanásáig, majd a világosság sugarai egyre erősebbé és tisztábbá válnak, amíg a dél teljes dicsősége el nem érkezik. Ez csodálatos leírása annak, amit Isten szeretne megtenni a gyermekeiért a keresztényi tapasztalatuk tökéletesítésére. Ha készséggel engedelmeskedünk Isten rendelésének, akkor a számunkra adott világosságban járva az utunkat, a tapasztalatunk mindaddig egyre erősödik és mélyül, amíg a Krisztusban való férfiúság teljességére nem jutunk. Krisztus nem a nemzetek felett való uralkodóként vagy királyként jött a Földünkre. Alázatos emberként jött, hogy kísértést szenvedjen, és győzzön a kísértés felett, és - mint ahogyan nekünk is kell - növekedjen az Úr ismeretében. Az életének tanulmányozása által megtanuljuk, hogy mennyi mindent kész megtenni Isten Jézuson keresztül a gyermekeiért. Azt is megtudjuk, bármilyen nehéz is a próbánk, soha nem haladhatja meg mindazt, amit Krisztus elszenvedett azért, hogy megismerhessük az út, az igazság és az élet forrását.

Az életünket az Ő példájához igazítva, mutassuk be, hogy milyen nagyra értékeljük az értünk hozott áldozatát. Amint a virágok a Nap felé fordulnak, hogy a mindent megvilágító sugarai tökéletesítsék a szépségüket és az arányosságukat, hasonlóképpen kell nekünk is az igazság Napja felé fordulni, hogy ránk ragyogjon a mennyei fény, és a jellemünk hasonlóvá legyen Krisztuséhoz. Hogy szent és Istennek tetsző életet élhessünk, épp oly mértékben függ Krisztustól, mint a szőlővessző növekedése a szőlőtőkétől, amelyből a gyümölcshozáshoz szükséges erőt nyeri. Tőle elszakadva, híjával lesztek az erőnek és életnek, aminek segítségével a kísértéssel szembeszállhattok, és a kegyelemben és szentségben növekedhettek. Ha viszont benne maradtok, az életetek az övéből sarjadzik, nem száradtok el, és terméketlenekké sem váltok. Folyópartra ültetett fához lesztek hasonlókká.


SEGÍTSD KÜLDETÉSÜNKET!


SZÓLJ HOZZÁ!