A DEPRESSZIÓ ÉS AZ EMBERI AGY

A világon a legcsodálatraméltóbb szerkezet az emberi agy. Mégsem használjuk ki igazán kitűnő lehetőségeit. Tudósok szerint az átlagember sohasem használ fel 10%-nál többet értelmi képességeiből. Dr. Gerhard Dirks, akinek több szabadalma van a számítástechnikában, ezt mondta: "A legtöbb ötletet a komputerhez az emberi agy tanulmányozása közben szereztem."



A tudatos én és a tudattalan
Az emberi agy működésének egyik megnyilvánulása a tudat és a tudattalan. Jelentős ismereteink vannak arról, ami a tudatban történik, a tudattalanról viszont jóval kevesebbet tudunk. Az utolsó évek pontos vizsgálatai sok csodálatos felismeréshez vezettek, például hogy semmit nem felejtünk el abból, amit látunk, érzünk, hallunk, tapintunk vagy ízlelünk. Természetesen minden azon múlik, hogy a kellő pillanatban emlékezzünk rá! De abban biztosak lehetünk, hogy tudattalan emlékeink képezik mostani ellenállásaink, érzéseink, reakcióink hátterét. Arra is rájöttek, hogy az ember megnyilvánulásait sokszor erősebben befolyásolja a tudattalan, mint a tudatos rész.

Hadd világítsam ezt meg. Ha 15 kg túlsúlyod van, és tudatos éned így óv: "Ne edd meg ezt a csokitortát, mert még kövérebb leszel!" – hogy végül megeszed-e, az a tudattalanból eredő késztetéstől függ. Ha ezt mondod: "De én édesszájú vagyok, természettől kövér vagyok, egyszerűen nem tudok ellenállni", akkor megeszed a sütit. Vonatkoztassuk ezt most az önsajnálatra. Ha egy barátod elutasít, megsért, bizonyára ezt fogod mondani: "Csak nem fogom most sajnálni magam". De ha a tudattalanod megszokásból így válaszol: "Mindenki úgy bánik veled mint a szeméttel" vagy: "Senkiben nem lehet bízni", vagy: "Hogy tehette ezt velem, azok után, hogy olyan jó voltam hozzá," akkor sajnálni fogod magad, és ez egész biztosan depresszióhoz vezet.

Az agykutatás további fontos felfedezése, hogy miként hat egymásra az ember tudattalanja és a fantáziája. Véleményem szerint a képzelőerő az emberi agy egyik legjelentősebb tevékenysége. Erős akaratú embernél is a képzeletében keletkezett negatív kép töri meg végül az akaratot. Egyik barátomnak, aki alkoholista volt, de már 6 éve nem iszik, egy forró nyári napon hirtelen ez a gondolata támadt: "Egy pohár jéghideg sör jól esne most". Bizonyára ezt mondta magának: "Ne tedd, alkoholista vagy".

De mivel a képzeletében szinte plasztikusan maga előtt látta a sört, bebeszélte magának, hogy ezt a problémát már 6 éve legyőzte. Két órába sem telt, bement egy bárba, ivott egy pohárral, aztán még eggyel. Elképzelhetjük mi lett az eredmény. Valahányszor az akarat és a képzelőerő konfliktusba kerül, a fantázia ereje győz. Ezért, ha fantáziánk megerősíti az önsajnálatot, az abszolút káros.

Már beszéltünk arról, hogy miként befolyásolja cselekedeteinket az akaratunk, érzéseink és értelmünk. Az akarattól függ, hogy mit gondolunk, ez aktivizálja érzéseinket, végül mindez meghatározza a magatartást. Így jön létre ez a láncreakció: akarat + gondolat + érzés = cselekedet. Bár akaratunk dönti el mi újat fogadunk be gondolataink közé, magatartásunkat a régivel szemben mégsem tudja meghatározni, sem teljesen kontroll alatt tartani bensőnket, legkevésbé a tudattalant. Ezt ugyanis akarattal közvetlenül nem, csak a képzelőerő segítségével lehet Irányítani. A képzelet képes arra – hogy akár tudatosan, akár öntudatlanul – a bensőnk fölött uralkodjék.

Képzeletünket vagy kreatív vagy destruktív hatással vethetjük be. Sajnos, a legtöbben az utóbbi módon, mert magukat haszontalan, ügyetlen, félénk embernek tartják, akit mások elutasítanak. Ha önképedet ez az elképzelés határozza meg, ez korlátozza elvárásaidat. Ha túl sokat foglalkozol korábbi rossz tapasztalataiddal, jövődet illetően is csak negatív elvárásaid lesznek. Sokkal jobb építően vetni be fantáziánkat, és arra irányítani képzeletünket, ami előre visz. Így a hamis önképet, ami eddig gúzsba kötött, a hátad mögött hagyhatod.

A TUDATTALAN ERŐTELJES BEFOLYÁSA

Ami a fantáziánkat foglalkoztatja, annak döntő befolyása van cselekedeteinkre! A Biblia ezt így írja le: "Mert olyan ő, mint aki számolgat magában." (Péld 23,7). Az önmagunkról alkotott képünk határozza meg közérzetünket, ez pedig magatartásunkat. Tudattalanunk könyörtelenül dolgozik annak a megvalósításán, amit elképzelünk. Vigyáznunk kellene tehát arra, mi foglalkoztatja képzeletünket, hogy azt építő módon használhassuk fel.

Kövér embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogyan lehet a képzelőerőt hasznosan befektetni. A túlsúllyal küszködők étvágya annál inkább nő, minél tovább tart a diéta. Ha édességet látnak, képtelenek ellenállni a kísértésnek, noha tudják, mit jelent ez nekik. Az utóbbi években találtak rá a bűnösre: ez a képzelőerő! Ha túlsúlyos emberek kedvenc ételeikre gondolnak úgy, hogy a nyál is összefut a szájukban, akkor tudattalan vágyaik könyörtelenül arra késztetik őket, hogy a tettek mezejére lépjenek. Még ha nem is éhesek, hatalmas erő indítja őket újbóli evésre. Ezt a problémát nem lehet akaraterővel megoldani, viszont komoly eredményeket értek el akkor, amikor a kövérek sovány vonzó embereknek képzelték el magukat.

Így könnyebben tartották be a diétát, mert tudattalan késztetéseik is arra törekedtek, hogy olyanok legyenek amilyennek elképzelték magukat. Túlsúlyukkal küszködő depressziós embereknek nemegyszer ajánlottam ezt, és sokan értek el vele eredményt. A kövér embert jókedvűnek képzelik, pedig nevetés közben is szenved belsőleg. Láttam is a módszer működését egyik este egy fagylaltozóban, amikor belépett az az asszony aki még néhány hónappal korábban 20 kilóval többet nyomott. Most elutasította a csokoládékrémet és egy adag földiepret kért.

"Amióta megtanultam, hogy sovány hölgynek képzeljem el magam mondta –, már nem nehéz a lemondás." Visszagondoltam arra a napra, amikor rendelőmben elmondta, hogy 20 éven keresztül hiába próbált fogyni. Mióta felfedezte ezt a hatékony lehetőséget, képzelőerejének bevetését, azóta sikerült fogynia. A Biblia ezt tanítja: "Lerontván magaslatokat és mindent, ami Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre" (2Kor 10,5).

A teremtő fantázia és a depresszió
Jó néhányan, akiknél a gyógyszeres kezelés nem hozott kielégítő eredményt, ennek az ellenkezőjét tapasztalhatták meg, amikor Istentől kértek építő elképzeléseket és érzéseket. Ezek az építő gondolatok: "Isten szeret engem! Mindenre van erőm Krisztusban! Hálásan elfogadom önmagam és hiszek!" Ezek a pozitív gondolatok lassan bevésődve megváltoztatják az embert.

Egy faiskola tulajdonosa, középkorú magányos ember, azért jött tanácsadásra, mert a felesége elhagyta. "Nem bírta ki hosszú, depresszív időszakaimat – mondta a férfi nyíltan. Mindent megpróbáltam, de eddig még semmi sem segített." Nála a jól ismert séma valósult meg: perfekcionista (túlzott törekvés a tökéletességre) apja elutasította, kritizálta, ezért teljesen alkalmatlannak érezte magát, félénk lett és igazi képességeit nem tudta kifejleszteni. Önmagáról alkotott negatív képét az önsajnálat és a kritika formálta.

Bátorítottam, hogy bízzék Istenben, hogy új képet nyerjen önmagáról. Közös imádságunknál kiderült, hogy azelőtt soha nem adott hálát Istennek jó tulajdonságaiért, sem adományaiért. Beismerte hálátlanságát. De még az imádság befejezése előtt újabb három dolog jutott eszébe, amiért hálás lehetett, és miközben kiment, arcán mosoly villant fel. Saját kijelentése szerint 5 éve szabad a depressziótól. Felesége mesélte egy barátjuknak később, hogy miért tért vissza a férjéhez: "Többé nem az a morgó, pesszimista, kritikus, akivel 23 évig együtt éltem, jelenléte most örömet jelent."

A teremtő fantázia és a Szentlélek
A Szentlélek ismerte az emberi agy funkcióit, amikor megíratta a Bibliát, ezért nem arra ösztönöz, hogy romboló vagy nem kívánatos dolgokra gondoljunk. Arra vezet rá, hogy építő és Isteni elképzeléseket tápláljunk magunkban. A Biblia a hivőnek nem azt mondja, amit az analitikus pszichológus, aki betegét arra akarja rábírni, hogy öntse szavakba csalódásait vagy emlékezzék gyermekkori élményeire.

A Biblia ezt tanácsolja: "Felejtsd el ami mögötted van és törekedj arra ami előtted van, hogy elérjed felülről való elhívatásod jutalmát Jézus Krisztusban" (Fil 3,13). Nem kell saját tehetetlenségünkön, tényleges vagy képzelt csődjeinken rágódni. A Biblia azt mondja: "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban volt" (Fil 2,5). Ha barátod megsért vagy elutasít, kövesd a Példabeszédek 24:19-et: "Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irigykedjél az Istentelenekre".

A Róma 12:2 megérteti, milyen fontos képzeletvilágunktól távol tartani a káros és rossz gondolatokat, és ehelyett olyasmin gondolkozni, ami jó, hasznos és építő: "Változzatok el gondolkozásotok megújulása által". Amilyen a gondolkozásunk, olyan a magatartásunk. Csak a megváltozott gondolkozás eredményez új magatartást! Másként kifejezve: természetes, sokszor destruktív gondolatadat váltsd fel Isten Igéjének bölcsességével! A Róma 8,6 is illusztrálja ezt az alapelvet: "Mert a test gondolata halál, a Szellem gondolata pedig élet és békesség." A szellemi gondolkozású ember olyan dolgokat képzel el, amik Istennek tetszenek. Így kerül abba a helyzetbe, hogy fantáziája révén egészséges érzelmi élete legyen.

A fantázia ereje

Ne becsüljük alá a fantázia befolyását értelmünkre. A fantázia nemcsak indítékokat ad, hanem a mirigyek működését is serkenti. Gondoljunk pl. arra, mi történik, ha egy kívánatos gyümölcstálat képzelünk magunk elé. Már a puszta rágondolás is megindítja a nyálmirigyek működését, annyira, hogy a nyál összefut a szádban. Ha sokáig gondolsz rá, szinte megízleled. Gondoltál-e valaha arra, hogy ugyanilyen módon lehet a depressziót is felkelteni. A búskomorságról tartott egyik előadásom után egy lelkész felesége vitt ki a repülőtérre; nyilvánvaló volt, hogy nagyon foglalkoztatta a téma. Olyan kérdést tett fel, ami sok asszonyt érdekelhetett.

"De hát nem teljesen normális dolog az, ha a nőknek a havi ciklus alatt rossz a kedvük?" Így válaszoltam: "Ez azon múlik, hogy várják-e a depresszió jelentkezését." Ha egy asszony hónapról-hónapra várja ezt a rossz kedélyt, nem fog csalódni. Nem a női testben végbemenő pszichológiai változásokat akarjuk lebecsülni, hiszen a modern tudomány felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott hormonhelyzet ideges állapotot és energiacsökkenést okozhat. De ezeket a tüneteket a képzelőerő segítségével fel lehet erősíteni, és súlyosbítani.

A lelkész felesége nevetett és nyíltan bevallotta: "Magamon figyeltem meg, hogy nem hat rám olyan erősen a havi ciklus, ha valami miatt izgatott vagyok, és a gondolataim azzal foglalkoznak." Egy pszichiáter sem fogalmazhatott volna pontosabban. Ha egy asszony megtanulta az anyjától, hogy minden hónapban 3-4 napig testi és lelki rosszulléttel kell számolnia, ezt érezni is fogja, amíg gondolkozása meg nem változik. Ha azonban azt tanulta, hogy a havi vérzés élete nagyszerű Isteni tervével függ össze; hogy szimbóluma az anyaságnak, amiért hálásnak kell lennie, akkor aligha lesz bánatos emiatt.

A képzelőerő határozza meg a klimaktérium lefolyását is. Sok asszony abból indul ki, hogy a menstruáció megszűnésekor nagyon rosszul lesz, és akkor várakozásaiban nem is a fog csalódni. De ismerek asszonyokat, akik elhatározták, hogy életüknek ezt a szakaszát teljesen normális fázisnak tekintik és nem hagyják magukat befolyásolni. Ők jól vészelték át a klimaktériumot. A hormonoknál tehát fontosabb a belső beállítottság, mert ez befolyásolja a mirigyek működését. A fantáziaképek hatnak az életünkre, éspedig a tudattalantól a tudatos énen keresztül egészen a mirigyek működéséig.

HAT DOLOG, AMI BEFOLYÁSOLJA A TUDATTALANT

1. A fantázia
Mint már bemutattuk, lehet negatívan beállítani, vagy pozitívan Isten dicsőségére használni. Az ember feladata, hogy céltudatosan irányítsa.

2. Célkitűzés
A legtöbb depressziós kényszerűen maga körül kering. De az sem elég, hogy az ember jó képet alkosson önmagáról. Hasznos célokat kell maga elé tűznie, hogy megtapasztalja Isten megváltoztató erejét az életében. Itt azonban egy dilemmába ütközünk: a legtöbb ember kevéssel is beéri. A hivő ellenben mindig nagy dolgokkal számolhat. Miért is ne? Hiszen ő a hatalmas Isten gyermeke, akinek az Atya ereje mindig rendelkezésére áll. A keresztyénség nagy tanítója, Pál apostol, erre vonatkozóan lényeges igazságot közöl velünk: "Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő dicsőségének gazdagsága szerint a Krisztus Jézusban" (Fil 4,19).

Lelki kétség és reménytelenség
Nem véletlen az sem, hogy a korunk jellemzője a lelki kétség és depresszió mellett a reménytelenség. A fiatal nemzedék ijesztő mértékben depressziós, és többnyire már sem hazájában, sem a társadalomban, sem a kultúrában, sem az emberiségben nem bízik. A Biblia arra mutat rá, hogy az ember tönkremegy reménység nélkül. Egyetlen ember sem tud remény és cél nélkül élni.

Az emberi értelem ugyanis célirányosan gondolkodik, ezért kell, hogy legyen valami, amire törekednie érdemes. Ha képzeletébe nem állít be hasznos célokat, amelyek erőbevetést igényelnek, akkor lassan megszokja, hogy önromboló és pesszimista elképzelések fejlődnek ki benne, és minden ösztönzést elveszítve depressziós lesz.

Írd le céljaidat!
Ha előveszünk egy nemrég megjelent statisztikát, megtudhatjuk, hogy a sikeres üzletemberek 95%-a feljegyzi céljait, elképzeléseit. A célok így kézzelfoghatóbbá válnak, jobban ösztönzik az embert ezek véghezvitelében, és a tudattalan szférára is erősebb nyomást gyakorolnak. Ha leírtuk céljainkat, szokjuk meg, hogy azokat 60 napon át naponta átolvassuk.

3. Szellemi alapelvek
A zsoltáríró mondta: "Szívembe rejtettem beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened" (Zsolt 119,11). A negatív gondolkozásmód kiküszöbölésére olyan bibliai alapelveket véssünk eszünkbe, amelyek reménységet adnak. E könyv olvasása közben megállapíthatta valaki, hogy alapvető bibliai tanításokkal nem számol, és ezért belső örömét elvesztette. Jézus Krisztus azt mondja: "Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek" (Jn 13,17). A boldogság tehát következik abból, hogy:

a. ismerjük Isten irányelveit életünkre nézve és
b. megvalósítjuk azokat.

Mint igehirdető, hallgatóimat sokszor biztattam arra, hogy tegyenek jegyzetlapokat Bibliájukba, és írják föl mindazt, ami Isten Igéjének olvasása közben különösen megragadta őket. Isten Igéjében ugyanis számos gyakorlati tanácsot találunk életünkre nézve, és ha az Igét hűségesen forgatjuk, olyan alapelveket fedezhetünk fel, amelyek szükségeinkre vonatkoznak. Minél többet fogadunk magunkba ezekből, annál inkább átformálódik tudattalanunk, és lesznek olyan szokásaink, amelyek a boldog élethez vezetnek.

4. Emlékezet
Az emberi szellem sohasem felejt. Még ha valaminek nem is vagyunk tudatában, befolyásolhat bennünket. Egy asszony elmondta, hogy mindig rosszkedvű lesz, ha a templomban egy bizonyos korált énekelnek. Volt már úgy is, hogy sírva kellett kimennie. Később megtudta egy rokonától, hogy anyja temetésén ezt az éneket énekelték. Mint kisleány, nagyon szenvedett a veszteség miatt, és később öntudatlanul is reagált erre az énekre, ha tudatosan nem is emlékezett rá.

Gyakran nem ismerjük fel, hogy néhány élmény milyen erősen befolyásolja magatartásunkat. Amennyire lehetséges vigyázzunk, milyen emlékképeket engedünk beépülni emlékezetünkbe. Ha gondolataink bűnös dolgokkal foglalkoznak, ez belénk vésődik és kedvet kapunk a bűnre. Így van ez a depresszióval is. Aki intenzíven foglalkozik csalódásokkal, visszautasítással, hajlani fog a depresszióra.

Ahányszor ilyesmi jut eszünkbe váljon szokásunkká elfelejteni, ami "mögöttünk van". Ne cövekeljünk le a múlt kellemetlen élményeinél, mert csak még mélyebben bevésődnek. Számolva Isten erejével és áldásával tekintsünk a jövőbe, és merjünk hittel szembenézni a nehézségekkel! Így leépíthetjük az önsajnálat romboló gondolatmeneteit, melyek öntudatlanul is beteggé tesznek.

5. Szokások
Köztudott, hogy szokásaink meghatározzák életünket. Ha ismételten teszünk valamit, azt egyre könnyebb újra megtenni. Ezért fontos, hogy építő szokásaink legyenek. Minél inkább Isten áldására gondolunk, annál könnyebb lesz életigenlő magatartást kialakítanunk.

Persze az is igaz, hogy a Róma 12,2-ben Pál apostol arról a titokról beszél, hogy gondolkozásunk megváltozása megújít. Ha Isten alapelvei szerint megújul az értelmünk, helyes szokásokat veszünk fel, és a megváltozott életmód, amit Isten minden hivőnek ígér, elérhetővé válik.

6. Isten Szellemének különleges feladata,
hogy mindarra emlékeztessen, amit az Úr Jézus mondott

Ezért fontos Isten Igéjét rendszeresen olvasni és bevésni, hogy vissza tudjunk emlékezni Isten szavaira. A Szentlélek tudatára ébreszt annak, amit hallottunk, olvastunk, tanulmányoztunk és bevéstünk emlékezetünkbe. Ezek a dolgok alakítják át gondolkozásunkat.

A bibliai kijelentések kincstárából, szükség szerint, gazdagon meríthetünk. Ezen túlmenően, bibliai igék tanulásával leépíthetjük káros emlékeinket, és felválthatjuk azokat Isten reménykeltő ígéreteivel. Így készek leszünk Isten útját elfogadni, és bátran nézhetünk szembe a jövővel. Isten Szelleme betölthet és gazdaggá tehet, és ez előbb-utóbb a körülöttünk élők számára is láthatóvá válik.

Isten megáldja azokat, akik neki engednek. Az ismeret azonban mindig megelőzi az engedelmességet. Az 1. zsoltár így ír erről: "Boldog ember az, akinek az Úr törvényében van gyönyörűsége, olyan mint a folyóvíz mellé ültetett fa, gyümölcsöt hoz a maga idejében, levele nem hervad el és minden, amit cselekszik jól sikerül." Ha szeretnél úgy élni mint a víz mellé ültetett fa (persze átvitt értelemben), akkor élj napról napra az élet vizéből, Isten Igéjéből!

Forrás: Tim LaHaye - Kivezető út a depresszióból című könyve alapján
Az önsajnálat legyőzése Az énről alkotott kép I.


EZEKET OLVASTAD MÁR?

A depresszió visszatérő fázisai II.

Egy 85 éves optimista

Lépések a győzelemhez I.


SEGÍTSD KÜLDETÉSÜNKET!


SZÓLJ HOZZÁ!