LÉPÉSEK A GYŐZELEMHEZ II.

Imádságban is próbáld ki az építő gondolkozás erejét naponta! Láttuk már milyen fontos naponta pozitív célokat tartani szem előtt. Szeretnénk ezt most 10 pontban összefoglalni.



1. Fogadd el, hogy Isten teremtménye vagy, adj hálát érte, hogy így teremtett. Köszönd meg és bízzál benne, hogy át fog formálni neki tetsző emberré.

2. Fogadd el Isten bocsánatát a bűneidre! A meglátott bűnt valld meg. Valahányszor gondolatban átvizsgálod magad, meg fogod látni múltad hibáit és bűneit. Ha megvallottad bűneidet, köszönd meg Istennek a bocsánatot. Ma ezt elfogadtad, akkor már nem a bűn szakadt rongyaiban kell járnod, hanem az igazságosság ruháját öltötted fel, amit az Úr Jézus adott neked. "Aki győz, az fehér ruhába öltözik és annak nevét nem fogom kitörölni az élet könyvéből, és az ő nevét megvallom Atyám és az Ő angyalai előtt" (Jel 3,5).

3. Adj hálát a gyakorlatban Isten jelenlétéért életedben és gondolj arra, amit Pál apostol mondott: "Mindenre van erőm abban, aki engem megerősít" (Fil 4,13).

4. Gondolj mindig újra arra, hogy Isten megváltoztatja életedet. Állj ellene a kísértésnek, mint hogy korábbi csődjeidet szemléld. Ehelyett növekedj a hitben, amint ezt Isten is akarja.

Egy asszony, három kisgyermek anyja, aki egy nagyon kicsi lakásban lakott, ennek a nehézségnek a kapcsán tanult több önuralmat. Eleinte rosszkedvű, türelmetlen anyának látta magát, aki gyakran elvesztette az önuralmát, amikor gyermekei különböző igényeiknek adtak hangot. Amíg így látta magát, így is viselkedett, de amikor naponta belegondolt milyen embert akar belőle Krisztus formálni, lassan megtanult türelmesebb és kedvesebb lenni. Közben egyre türelmesebbé vált, pozitív képe is egyre erősödött önmagáról. Most már nem esett nehezére az önuralom és türelem gyakorlása. A Biblia azt mondja: "Az az indulat legyen bennetek, ami volt a Krisztus Jézusban" (Fil 2,5). Gondolj arra, hogy Krisztus gondolkozását tükrözöd. Hogyan kezelné Ő a gyermekeket ilyen körülmények között? Vagy hogyan reagálna egy dühös főnökre, vagy követelőző szülőkre? Képzeld el, mit tenne Krisztus a te helyedben, és észreveszed majd, hogy lassan úgy fogsz cselekedni, ahogy Ő.

5. Hittel állítsd szemed elé legfontosabb céljaidat és írd fel magadnak. Ezáltal aktivizálod tudattalanodat, hogy mindenre emlékezz, amit a dolgok megvalósításáért tenned kell. Imádkozz hittel ezért, és vedd igénybe Isten erejét, amely lehetővé teszi a lehetetlent.

6. Gondolatvilágodat építő módon formáld! Hivő ember életében nincs helye negatív gondolatoknak. Mivel Isten erejével kapcsolatba kerültünk, nem gondolhatunk másra, mint reményteljes jövőre. Kerüld a morgó, panaszkodó és kritizáló embereket, és ne utánozd őket!

Egy nagy cég személyzeti vezetője magyarázta el nekem, hogy miért alkalmaztak egy bizonyos embert és nem egy másikat. Ismertem mindkettőt és csodálkoztam a választásán, mert szerintem az elutasított volt a jobb munkaerő. Ő így válaszolt: "Vezető managert sohasem veszek fel, anélkül, hogy a feleségével ne beszéltem volna. És bár én is ismerem a barátom kimagasló képességeit, de ismerem a felesége állandó elégedetlenségét is. Úgy láttam, hogy káros, gátló hatással lenne férje munkájára. Azért választottam a másikat, mert úgy véltem, hogy kettőjük minőségi különbsége a feleség pozitív beállítottsága folytán kiegyenlítődik."

A destruktív gondolkozás: pesszimizmus, zsörtölődés, kritika és pletyka nemcsak káros, hanem ragadós is. Az ilyen rossz gondolatok megerősödnek, ha kimondjuk őket. Ezért én mindig pozitív dolgokról igyekszem gondolkodni és beszélni. A Biblia világos intése így hangzik: "Továbbá testvéreim gondolkozzatok mindazon ami igaz, becsületes, igazságos, tiszta, szeretetreméltó és jóhírű." (Fil 4,8).

7. Számoljunk azzal, hogy Isten túláradó életet készített nekünk és átfogó terve van a te életeddel is, ám ez mégsem egy merev séma! Isten jó, kedves és tökéletes akarata mutatkozik meg benne. A Róma 12,1-ben így szól: "Intelek titeket testvéreim az Isten irgalmára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek tetsző áldozatként, ez legyen a ti okos Istentiszteletetek."

Emberi szükségletek: "Istenem be fogja tölteni minden szükségeteket." (Fil 4,19)

Emberi kívánságok: "hogy a ti örömötök teljes legyen." (Jn 16,24)

Isten teljessége: messze túlhaladja, amit kérünk vagy elgondolunk. (Ef 3,20)

"Adassék meg nektek a ti hitetek szerint." (Mt 8,13)

A Filippi 4,19-ben olvassuk: "Istenem be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagságából dicsőségesen Krisztus Jézusban." Isten szeretné jó kívánságainkat betölteni, amelyek az Ő dicsőítésére szolgálnak. Olvassuk a János 16,24-ben az ígéretet: "Mindeddig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen." Efézus 3,20-ban Pál azt írja: "Isten mindent megcselekedhet feljebb, mint ahogy kérjük vagy elgondoljuk."

A legtöbb keresztyén csak a baloldalon "él" és csak a szükségletei kielégítését kéri Istentől. Miért kérjük azt, amit Ő már megígért? Évekkel ezelőtt olvastam a János 16,24-ben, hogy Isten szívesen boldoggá tesz engem, meg akarja adni, amire szükségem van és betölti kívánságaimat, ha azok megfelelnek az életemről alkotott tervének. Nemrégen fedeztem fel, hogy Isten olyan apa, aki szívesen ad gyermekeinek. Jézus Krisztus összehasonlította a mennyei Atyát a földivel: "Ha azért gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérik tőle" (Mt 7,11).

Családunk egyik csodaszép karácsonyi ünnepén hirtelen megértettem, milyen irgalmas és rendkívül boldogító apának lenni. Ha gyermekeinknek ajándékokat adunk, gyakran többet, mint amennyit ők kívántak, az mindig nagy örömet jelent nekünk. A legtöbb szülő így érez. Nem azért kapnak ajándékot a gyermekek, mert megérdemelték – hiszen ma sokkal többjük van, mint ami megilleti őket –, hanem mert szeretjük őket. Ha nálunk embereknél így van ez, mennyivel inkább Istennél. Ő sokkal többet szeretne adni, mint amennyit kérünk vagy elgondolunk. Ne korlátozzuk Istent hitetlenséggel, hanem számoljunk azzal, hogy Ő csodákat is tehet. Gondoljunk arra, hogy hitünk szerint cselekszik. Kérjünk Istentőt több hitet, így számolhatunk az életünkben természetfeletti és bőségesen gazdag munkálkodásával.

8. Keressük először Isten országát! Máté 6,33 világosan kimondja, hogy a keresztyén életben nincs helye kapzsiságnak és önzésnek. Még ha munkahelyén pénzért dolgozik is az ember, nem ez a legfőbb célja, hanem Isten országa és igazságossága foglalja el az első helyet. Ha Isten országának és igazságának ellene mondanak anyagi kéréseink, ez rossz hatással lesz ránk. Hiába sikerül jólétet biztosítanunk, ha Isten akarata ellen cselekszünk, nem sok örömünk lesz benne. Gondoljuk meg milyen fontos az Isten iránti engedelmesség! Gondoljunk az első parancsolatra: "Szeresd az Istent a te Uradat, teljes szívedből, teljes lelkedből és egész elmédből."

Az igazi szeretet Isten iránt abban mutatkozik meg, hogy valóban szolgálunk-e neki. Ha első célunk a létfenntartás, e világ javai, ebben nemcsak kapzsiságunk mutatkozik meg, hanem az is, hogy hiányzik belőlünk az Isten iránti szeretet. Adjuk szívünkben az Őt megillető első helyet Istennek, juttassuk ezt kifejezésre a dolgokkal szembeni magatartásunkkal, és Isten meg fog áldani mindazzal, amire szükségünk van, úgy, hogy ez túlhaladja majd kéréseinket és elképzeléseinket.

9. Bocsásd a másokért való szolgálatodat Isten rendelkezésére! A másokért való szolgálat adja nekünk a legmegelégítőbb tapasztalatokat. A depressziós emberek hajlamosak rá, hogy túl sokat foglalkozzanak önmagukkal, és ezzel rengeteg időt pocsékolnak el. Aki Istennek szolgál, miközben másoknak segít, az kénytelen másokra gondolni. Meg vagyok győződve arról, hogy Isten úgy alkotta meg az emberi lelket, hogy csak akkor van önmagával békessége, ha másokon is segít. Ennek a szolgálatnak nemcsak örökkévaló jutalma lesz, de ebben az életben is mélységes megelégedettséget ad.

Egy nagyon lehangolt asszony arra a gondolatra jutott, hogy gyermekei beiskolázása óta senkinek sem segített igazán. Fiatalabb éveiben ugyan tanította vasárnapi iskolában, de három gyermeke születése után a családjának volt rá szüksége. Ha napközben nem volt dolga, kezdetben jólesett lepihennie, de aztán erőt vett rajta a depresszió. Beszélgetésünk során felismerte, hogy Isten fel akarja arra használni őt, hogy a szomszédokkal megismertesse Krisztust. Szerdánként elkezdett bibliaórát tartani ezeknek az asszonyoknak. Néhány hét múlva aktív és társaságkedvelő asszonnyá alakult át. Az egyik összejövetel alkalmával röviden beszéltem vele és mosolyogva kérdeztem: "Mi van mostanában a depressziójával?" Feleletét sohasem fogom elfelejteni. Hangosan felnevetett és azt mondta: "A búskomorságra már nincs időm". Néhány szomszédja Krisztushoz talált, két családban a házastársak kibékültek, ő maga újra értelmét látta az életének, és új öntudatra ébredt.

A Biblia mondja: "Adjatok, nektek is adatik, jó mértéket, színig teltet, megrázottat adnak a ti öletekbe, mert amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek" (Lk 6,38). Ezt az ígéretet is ott találjuk: "Aki megtalálja az ő életét elveszti azt, és aki az életét elveszti énérettem, az megtalálja azt" (Mt 10,39). Ha tényleg meg akarsz szabadulni a depresszióból, akkor ne féltsd az életedet, hanem add oda.

10. Adj hálát mindenért! "Mert ez az Isten akarata a Jézus Krisztus által tihozzátok" írja az 1Tesszalonika 5,18. Ez a vers garantálja a depresszió nélküli életet! Nem ismerek olyan esetet, ahol Istennek ez az ígérete be ne teljesedett volna. A Szentlélekkel megtelt ember mindig hálás, és ezért egyszerűen nem tud depresszióssá válni.

Az utóbbi években megfigyeltem, hogy ezt a hálát újra hangsúlyozni kellene. Több millió keresztyént megvidámított már! Két területért adhatunk hálát, egyrészt azért, amit látunk, másrészt hitben azért, amit nem látunk. Nézzük meg ezt közelebbről:

a. Köszönd meg tudatosan azt, amit látsz! A Biblia mindenütt figyelmeztet arra, hogy a hála a helyes belső magatartás. A hálás ember boldog. Ha elsoroljuk mennyi jót tett Isten az életünkben, bizakodó hit születik a szívünkben, ami a jövőre is kihat. A depressziós emberek általában hálátlanok és boldogtalanok. Tapasztalatom szerint segít rajtuk ha arra bíztatjuk őket, hogy írják fel, miért lehetnek hálásak. Kérjük őket, hogy ezt a listát naponta kétszer is olvassák el, és adjanak hálát Istennek a leírtakért. Az eredmény megdöbbentő. Sokan mélyen keserűek és hálátlanok voltak, úgyhogy segítenem kellett listájuk összeállításában. De ha végre leírták, és elkezdtek hálát adni, sok új pontot fedeztek fel, amely további okot adott a hálaadásra. Ha egy héten át emlékezetükbe idézték, miért lehetnek hálásak, belső beállítottságuk javult, eltűnt a gond és a reménytelenség.

b. Köszönd meg azt, amit még nem látsz. Néha nem tudjuk Isten útját megérteni. Isten nemcsak a pillanatnyi helyzetet látja, hanem a végső eredményt is. Neki hosszú távú tervei vannak. Mi sajnos többnyire a jelen pillanattal foglalkozunk és ha a körülmények miatt bosszankodunk, vagy nem tetszenek nekünk, ahelyett hogy ezekért Is hálát adnánk, inkább a hálátlanságra hajlunk. Ezért fontos, hogy megtanuljunk hitből hálát adni.

Láttuk már, hogy agyunk hasonlít egy számítógéphez, amely szigorúan a logika törvényei szerint dolgozik. Emberileg szólva értelmetlen és elképzelhetetlen mindenért hálát adni, mert ez a logikának ellene mond. Ezért kell megtanulnunk, hogy felismerjük: Istennek minden helyzettel terve van, amelyben még a legszomorúbb külső körülmények is javunkra szolgálnak. Ha hiszünk és bízunk abban, hogy Ő szeret és képes rá, hogy tegyen valamit értünk, ezt azáltal juttassuk kifejezésre, hogy mindent megköszönünk, mert ez az Isten akarata a Jézus Krisztusban mihozzánk.

Hálaadás, mint jó szokás

Amint hozzászoktunk a rosszhoz, ugyanúgy kialakíthatunk jó szokásokat is. Naponta fogat mosunk például, nem mintha ez különös szórakozást jelentene, hanem mert tudjuk, hogy jó dolog, és hozzászoktunk. Ugyanígy megszokhatjuk azt, hogy Isten akarata iránti engedelmességből mindenért hálásak legyünk. Aki ebben nem engedelmes, bármikor lehangolttá válhat, hiszen a váratlan dolgok nagyon rosszkor is érhetnek minket. Aki negatívan reagál, búskomor lesz.

Ne gondold, hogy ezek üres, tapasztalat nélküli szavak. Szeretném elmondani milyen keserves helyzetben vagyok, éppen ennek a szakasznak az írásakor. 25 éve soha nem késtem le prédikációról, még akkor sem, ha későn hívtak. Repülőgéppel mentem Atlantába, mert felkértek, hogy vezessem ott egy családi szeminárium első ülését. Dallasban át kellett szállnom. Hogy elérjem az atlantai gépet a menetrend szerint 40 percem lett volna. Ám a Dallasba induló gép meghibásodott, így nem tudtam időben elindulni, Amikor bejelentették, hogy a gép műszaki ok miatt nem indul, visszamentem a váróterembe, és gyakoroltam, amit nem sokkal előbb leírtam: "Dicsőség legyen az Úrnak" – mondtam magamban. Isten tudta, hogy a következő géppel alig lehetséges elérnem Dallasban a csatlakozást. Imádkoztam, hogy ha jónak látja dicsőítse meg magát Isten abban, hogy a lehetetlen bekövetkezzen, és sikerüljön pár perc alatt átszállnom. De Dallasba éppen akkor érkeztünk meg, amikor az Atlantába induló gép felemelkedett a betonról. Ezzel szertefoszlott a remény, hogy időben odaérhetek a szemináriumra, amit nekem kellett volna megnyitnom.

"Mit kell most tennem?" Tudtam, hogy enyém a választás: vagy morgok és lehangolt leszek, vagy dicsérem az Urat és mindent rá bízok. Így hát a bibliai utat választottam, és folytattam ennek a fejezetnek az írását, miután telefonáltam a szeminárium szervezőjének. Amikor közöltem vele, hogy csak 15 perccel az együttlét befejezése után tehát 21,30-kor érkezem, megkérdezte: "Ugyan mit csináljak?" – "Miért nem dicséri az Urat?" – kérdeztem. Míg ezt írom, teljesen tudatában vagyok, hogy Atlantában néhány résztvevő meglehetősen haragos, de mégis számolhatok vele, hogy mennyei Atyánk megadja nekik, amire szükségük van, mégpedig minden képzeletet felülmúlóan. Egyet biztosan tudtam. Amennyire tőlem telt, Isten akaratát cselekedtem, vagyis örömmel fogadtam el az előre nem látható külső körülményeket. Ezért gond nélkül ülhetek itt és bízhatok az Úrban, hogy Ő a legkisebb dolgokat is számbaveszi és valami olyat tervez, amit most még nem tudok.

A pénztár mellett elhaladva hallottam, hogyan szidalmazzák a dühös utasok az alkalmazottakat. Arra gondoltam: "Miért is nem ismeri minden ember a hitből való élet titkát, hogy hálát adhatna mindenért." Talán megértem egy napon miért volt szükség erre a késésre, de lehetséges, hogy nem értem meg. Egyet biztosan tudok, hogy hangos és vádtól duzzadó imádság természetes hajlamunknak a kifejezése, de mitsem használ. Egy bibliai vers bátorít ebben a pillanatban: "Az időm a Te kezedben van" (Zsolt 31,16). Teljesen mindegy, miért engedte meg Isten, hogy lekéssem a repülőt; bízom benne, hogy Ő tudja mi a legjobb nekem és másoknak.

Amikor végül megérkeztem Atlantába, megtudtam, hogy a szeminárium vezetőjének Dr. Henri Brandt-nak mutatták be két filmjét ezen az estén, amelyek pontosan arról szóltak, amire a résztvevőknek szükségük volt. Amikor másnap délelőtt elkezdtem előadásaimat, a résztvevők jó hangulatban voltak és áldás volt az együttlétünkön. Ha aggódom vagy izgatott és nyugtalan lettem volna míg Dallasban vártam, az senkinek sem használt volna. Isten tudja, hogy mit tesz.

Panaszkodsz, nagy dicséred az Urat?

Barátom Ken Fourse, akit Isten családi konferenciákon használ az Egyesült Államokban, úgy véli, hogy a nehézségekben tanúsított reakciónk a fokmérője szellemi érettségünknek. Szerinte szellemi életünk erősségét annak az időnek a hosszúsága mutatja, ami a csalódást okozó eseménytől addig a pillanatig tart, amikor elkezdjük Istent dicsőíteni. Ha néhány pillanat múlva őrülni tudunk, szellemi embereknek számítunk, de ha egy negyed vagy egy óra hosszára van szükségünk, akkor még csak növekedőben vagyunk. Ha ennél is több, talán néhány nap is eltelik, akkor rossz az állapotunk. A barátom felteszi ezt az okos kérdést: "hálát adsz vagy panaszkodsz?" Sok ember vagy egyiket vagy másikat teszi. Minél hamarabb tanulod meg Istent a nehéz körülmények láttán dicsőíteni, annál boldogabb leszel és annál kevesebb dolgod lesz a búskomorsággal.

Forrás: Tim LaHaye - Kivezető út a depresszióból című könyve alapján
Lépések a győzelemhez I. Gyermekek védelme a depressziótól


EZEKET OLVASTAD MÁR?

Boldogtalan többség

Az önsajnálat legyőzése

Lépések a győzelemhez I.


SZÓLJ HOZZÁ!