| INTENZÍV MUNKA A GYÜLEKEZETBEN |
A modern egyházzal kapcsolatban ma világszerte mindenütt ugyanaz a kérdés merül fel: Miért tűnik annyira gyengének, olyan kompromisszumra késznek? Hova tűnt a régi tűz, az az erő, ami néhány generációval ezelőtt még jellemezte az egyházat?
Sok keresztényt gyötörnek e kérdések, amint tapasztalják az egyházi intézmények gyengülő befolyását. Úgy tűnik, valami elromlott. Az egyháztagok több időt töltenek szórakozóhelyeken, mint Isten házában. Akik hitükben meggyengültek, készek a testnek és a világnak kedvező életvitelnek behódolni. Hol vannak a bátor lelkipásztorok, akik nem félnek a bűnt nevén nevezni? Pál így biztatta korának papjait:
"Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. És az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak." (2Tim 4:2-4)
A fenti szavak igazsága a szemünk előtt teljesedik. Kitalált meséket tanítanak, a hitelvek érvényüket vesztik, és milliók fordulnak el az igazságtól a nekik tetsző üres történetek felé. Minden engedelmességre, önmegtagadásra szólító prédikáció azonnal ellenállásba ütközik, és jogalap nélküli ítélgetésnek, törvényeskedésnek minősítik. Feddés ritkán hangzik. A célzott prédikációkat pedig, amelyek például a Szentírás "antikrisztusát" mutatják be, kemény és szeretetlen jelzővel illetik. Talán eltúlozzuk? Nem hiszem, hogy bárki is cáfolná a véleményünket, akinek fontos a kereszténység ügye, és figyeli a jelenlegi történéseket.
Minden bizonnyal Sátán intenzívebben dolgozik az egyházon belül, mint azon kívül.
Terve szerint az igazság legtökéletesebb hamisítványát vonultatja fel, amely valaha is létezett. Az eredeti hitelvekhez kísértetiesen hasonló tév tanítások létrehozásával már milliókat késztetett hamis istenimádatra az egyházban. A Szentlélek felismerte e gyalázatos tervet, és azelőtt leleplezte, hogy a nagy Csaló a terve alappilléreit az apostolok kora utáni egyházban lerakta volna. Mielőtt azonban az ördögi terv Jelenések könyvében leírt eseményeit átgondolnánk, tanulmányozzuk ennek a zavaros időszaknak a lelki állapotát egy másik olvasatban is. Pál intő szavai így szólnak:
"Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jönnek tiközétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak." (Csel 20:29)
"Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik előbb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia, aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát." (2Thessz 3:4)
Pál nem fedi fel a hitehagyást, illetve az isteni előjogokat bitoroló "bűn emberének" személyét, de a korai egyházban mégis minden nyilvánvalóvá vált. Nem sokkal azt követően, hogy az apostol burkoltan utal az antikrisztus egyházon belüli működésére, János, a szeretett tanítvány, Páthmosz szigetén lejegyzi apokaliptikus látomásait. Ahogy a próféciák összehasonlító tanulmányozása során a kinyilatkoztatás jelképei egyre pontosabb értelmezést nyertek, felfedezhetjük, hogy János tulajdonképpen tovább magyarázza Pál korábbi közvetett utalásait arra vonatkozólag, hogy a jó és a rossz egymás mellett él az apostoli kor utáni egyházban. Anélkül, hogy saját enigmatikus (rejtélyes) nyelvezetének történelmi jelentőségét előre látná, János hűségesen lejegyzi a Krisztus és Sátán között, kezdettől folyó egyetemes küzdelmet.
Az ősi konfliktus csúcspontja a hamis Krisztus színrelépése lesz,
amely végeredményben Sátán manipulációja,
aki igyekszik megsemmisíteni Isten törvényét, uralmát és az Ő népét. A végső összecsapásban - amelyet az armageddoni ütközet néven ismerünk - a nagy Ellenség egyesíti a föld világi és vallási erőit a hűségesek kis csoportja ellen, akik nem hajlandók Isten parancsolatait megszegni. A Sátán uralta antikrisztusi rendszer, mint a fő hatalom törekvése arra irányul, hogy eltiporja az igazságot, és halálos ítéletet hozzon azokra, akik nem hajlandók szövetségre lépni a gonosszal.
A szeretett tanítvány, János apostol világosan megírta levelében;
"És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön; és most e világban van már." (1Jn 4:3)
Felismerte, hogy a megjövendölt antikrisztus "lelke" már az ő idejében megkezdte működését. János a Szentlélektől áthatva szimbolikus nyelvezettel rögzítette feljegyzéseit e hatalomról, hogy ellenségei ne ismerjék fel, mivel a végsőkig elmentek volna, hogy megsemmisítsék az Istentől ihletett beszámolót.
Joe Crews "The Scarlet Woman" című írása alapján. |
 A két ellenfél küzdelme |
Ezeket is ajánljuk
