A TÖRVÉNYBEN MI VAN MEGÍRVA?

"Ő pedig mondta annak: 'A Törvényben mi van megírva, mint olvasod?' Az pedig felelvén mondta: 'Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.' "



Szemre úgy tűnik, hogy pár gyümölcsnek rendben van a formája. De belül már meglepetést is okozhatnak. Beszélgettetek már úgy egy bizonyos témáról, hogy amiatt automatikusan ellenkezés ébredt bennetek, forgattátok miatta a szemeteket, és már arrébb is mentetek, hogy valami mást csináljatok?

Jézus feltett kérdései kezdetben nem érdekesek. "Ímé, egy törvénytudó felkelt, kísértvén Őt és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem? Ő pedig mondta annak: A törvényben mi van megírva, mint olvasod?" (Lukács 10:25-26) A törvénytudó kérdezett valamit. A szavai bizonnyal hamisan csengtek. Először is feltűnhet, hogy ez a férfi nem arról érdeklődött, hogyan "érhetné el" az örök életet, hanem hogy hogyan "vehetné meg" (az angolban: "örökölhetné meg"). Tehát a beszélgetés nem a nyilvánvaló törvényességről szól. De nagyon izgalmas a mélyebben meghúzódó probléma. Csakis úgy "örökölhetünk meg" valamit, ha valaki más meghal, és így kapja meg a törvényes örökös vagy egy meghatározott személy az "örökséget".

Nem az az igazi kérdés, "hogyan lehetsz örökös?". Erre a könnyű válasz, hogy "legyél születésedtől fogva zsidó, Ábrahám gyermeke". Hogy az izraeliták abban az időben tényleg

úgy hitték, hogy egyedül ők örökölhetik az örök életet,

azt ma nehéz elképzelni. Ábrahám történetének központi jellege a misszióról szól a világ felé: "Megáldatnak tebenned a föld minden nemzetségei." (1Mózes 12:3) Ésaiás könyve 56. fejezetében éneket találunk arról, hogyan lesznek a kívülállókból közülünk valók: "Ne mondja ezt az idegen, aki az Úrhoz adta magát: Bizony elszakaszt az Úr engem az Ő népétől! Adok nékik házamban és falaimon belül helyet és oly nevet, amely jobb, mint a fiakban és lányokban élő név; örök nevet adok nekik, amely soha el nem vész." (Ésaiás 56: 3, 5)

Amikor végigkövetjük Isten törvényének fonalát a történelemben a vég idejéig, az nem egy könyvről, hanem egy személyről szól.

Nevetséges ez az egész elképzelés, hogy "hébernek" kell lenni a mennybejutáshoz. Azért tudhatsz valamiről, és mégis elmégy a lényeg mellett. Izrael nemzetének abból volt hírneve, hogy elkülönülve elszigetelték magukat a világtól.

"Mit tegyek, hogy az örök életet vehessem?" Jézus nem válaszolt egyenesen a kérdésre, ehelyett Ő is két kérdést tett fel: "A törvényben mi van megírva?" és "Mint olvasod?". A Mester feltehetőleg afelé tereli a törvénytudót, hogy mélyebb válaszra bukkanjon, mint szeretett volna. A tartalomról (Mi van a törvényben?) és az értelmezésről (Hogyan olvasod?) érdeklődött. Ennek a két kérdésnek a föltevésével jobban fogtok utat mutatni valakinek, mintha csak egyre koncentrálnátok.

Magában csak az egyik kérdés veszélyes. A szövegkörnyezet nélküli tartalom és az azt alkalmazó személy nagyot hibázhat. És a valódi információ nélküli értelmezés: tájékozatlan vélemény, ami gyakori, ámde sérült. A törvénytudó mindkét kérdésre felelt ezzel: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. [Jézus] mondta pedig annak: Jól feleltél; ezt cselekedd, és élsz." (Lukács 10:27–28)

Tökéletes választ adott! Mózes mind az 5 könyvét összesűrítette ebbe a két kitűnő állításba, mint a törvény summáját. Az első felét 5Mózes 6:5-ből idézte, a másodikat pedig 3Mózes 19:18-ból. A törvénytudó briliánsan kötötte össze az Isten és az emberek iránti szeretetet egy válaszban.

Mivel ha figyelmesen megnézzük a kérdést és a férfi válaszát, akkor az utóbbi tökéletes lesz: "Hogy öröklöd meg az örök életet?" "Csak annyit 'tehetsz', hogy 'örökös' leszel: vagyis amid csak van, mindeneddel szereted Istent. Szeresd az Urat. Ez a kapcsolat mindig is a legnagyobb problémák magja az életben."

"Ha ismered és szereted Istent, másokat is épp úgy fogsz szeretni."

Vizsgáljuk meg azt az imát, amit Krisztus ajánlott fel az Atyának: "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust." (János 17:3) A törvénytudó azután tovább szorongatja Jézust, teret ad neki, hogy teljesen megválaszolja a kérdést mint Mester és Tanító. Ez micsoda kis csúsztatás, ami fölött lehet, elsiklik a figyelmed, ha nem vagy elég óvatos.

Majd tovább faggatja a Megváltót: "És ki az én felebarátom?" Mindeddig arról érdeklődött, hogy mi az. Mit kell tennem? Milyen lista? Milyen tett? Miféle felelősség? Az összes tudakozódása információkról szólt, míg ez a kérdés már átsiklik az információról a személyre: a kicsodára.

A törvényről szóló beszélgetés a kókuszra vagy az avokádóra hasonlít, amik arra várnak, hogy valaki beléjük nézzen, ahelyett, hogy a nem túl vonzó külső megjelenésükre fókuszálna. Most gondoljunk úgy a törvényre, mintha három szintje lenne.

Bármilyen igazság legfeltűnőbb részét szabálynak vagy mércének hívjuk, amivel megmérhetjük, leírhatjuk és meghatározhatjuk, hogyan viselkedjünk. Ha körülnéztek, millió szabályt láthattok, amik meghatározzák a viselkedés paramétereit. De van egy mélyebb motiváció a legtöbb törvény mögött, amit tapasztaltok is.

Mikor a kisgyerekek nem szeretnek vagy nem értenek egy szabályt, általában azt kérdezik, hogy miért. Ez elvezet az igazság második szintjére, ami az indok.

A szabályok idővel megváltoznak, de az igazság oka megmarad.

Például az autók és az utak jellemzői megváltoztak, és a sofőrök képességei javultak, de az elv nem kötött kompromisszumot, ami így hangzik: légy biztonságban. Krisztus is elmagyarázta a szabályok és az indokok (vagy miértek) közti kapcsolatot a hegyi beszédben:

"Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre." (Máté 5:21)

"Ne ölj" – ez a szabály. Azonban te megkerülheted a törvény levelét, és mégis megtöröd az igazság lelkületét azzal, hogy önzéssel kárt teszel az élet szentségében. Ha a szabályok mélyére pillantunk, általában egy motivációt, egy indítékot találunk ott, miért alkalmazzuk az alapelvet.

Ha mégis tudni akarjuk a nagybetűs "IGAZSÁGOT" bármilyen "igazság" mögött, meg kell vizsgálnunk a szabályok származását. Ezek az alapelvek, amelyek magyarázatot adnak arra, a törvények miért vannak a segítségünkre, egy forrásból származnak, és ez a kapcsolat. Az igazság nem egy hitelvi kijelentés, hanem valaki. Egy személy. Ő a "kicsoda" az igazság "mije", "milyenje" és "miértje" mögött.

"Ne ölj!" Miért? Mert "az élet szent". Miért? "Mivel Isten az élet."
Az Úr természete pedig a bővölködő élet (János 10:10).

"Ne hazudj!" Miért? Mert "az igazság szent". Miért? Mert "Isten az igazság".
Ő képtelen hazudni. Jézus az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak általa (János 14:6).

Amikor végigkövetjük Isten törvényének fonalát a történelemben a vég idejéig, az nem egy könyvről, hanem egy személyről szól. De ugorjunk vissza a kérdéshez: "Ki az én felebarátom?"

"E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett? Az pedig mondta: Az, aki könyörült rajta. Mondta azért neki Jézus: Eredj el, és te is akképpen cselekedjél." (Lukács 10:36–37)

Ismét csak a válasz erre nem az, hogy "mi?" vagy "hogyan?", hanem "ki?" és "kinek?". Menj el, és tegyél úgy, mint amit egy Istennel való szeretetteljes kapcsolat környezetében tennél, nem pedig egy olyan lista részeként, ami tele van szeretetlen tételekkel.

Imádság
"Uram, azt akarom, hogy a szeretet legyen uralkodó alapelv az életemben. Téged akarlak szeretni mindenek felett, és másokat, mint magamat. Segíts, hogy ezt bemutathassam a viselkedésemmel és a tetteimmel!"

Személyes kihívás
Jézus azt javasolja, hogy az Isten és emiatt mások iránti szeretetből cselekedjünk. Most töltsetek kis időt azzal, hogy meghatározzátok, ki a ti felebarátotok. Milyen hatással vagytok egymásra az életen át haladva? Milyen idegenekkel találkoztok össze? Válasszatok ki egyvalakit, akire ma különlegesen odafigyeltek, és még egy mérföldet megtesztek érte. Ez azt jelentheti, hogy újra kell tervezni a napirendeteket vagy feláldozni egy tevékenységet, amit szerettek, hogy ott lehessetek a "felebarátotoknak".

Forrás: "8 kérdés, amit Isten szívesen feltenne neked" biblia-tanulmány című írása alapján.


EZEKET OLVASTAD MÁR??

Kinek mondotok engem?

Mit csinálsz itt?

Hol vagy?


SZÓLJ HOZZÁ!