Mit csinálsz itt?

MIT CSINÁLSZ ITT?

"Bement ott egy barlangba, és ott hált. És ímé, lőn az Úrnak beszéde őhozzá, és mondta neki:
'Mit csinálsz itt, Illés?' " (1Királyok 19:9)

Az Illés-élményt pár rövid pillanatképben összegezhetjük a hegyi leszámolástól a barlangig. Illés:

- egy Úrtól jövő, népszerűtlen üzenettel szembeszáll a királlyal (1Királyok 17:1);
- elszalad, elbújik, és hollók etetik (1Királyok 17:3–7);
- szemtanúja a szareptai özvegy csodájának (1Királyok 17:8–16);
- visszahozza az életbe az özvegy fiát (1Királyok 17:17–24);
- visszamegy, hogy szembeszálljon Akháb királlyal (1Királyok 18:1–16);
- "tüzes" kihívást intéz a Kármel-hegyen (1Királyok 18: 17–40);
- sikeresen imádkozik esőért (1Királyok 18:41–46);
- Jézabel fenyegetésétől féltében elmenekül (1Királyok 19:1–8),
- és összeomlik egy barlangban (1Királyok 19:9–18).

Megkérdezted már magadtól: "Hogy kerültem én ide?" Lehet, hogy túl nagy a nyomás rajtad, hogy túl sok mindent csinálj meg túl kevés idő alatt. Vagy félretolod Istent az útból a folytonos félbeszakítások miatt. Esetleg elhalasztod vagy késlelteted az élet leglényegesebb dolgait, hogy a sürgősekkel foglalkozz, mert az óra egyre hangosabban ketyeg. Máskor meg annyira beleragadsz a jó dolgaidba, hogy a végén már kimerültnek érzed magad, képtelennek arra, hogy valódi nyugalmat találj.

Több száz különböző sín hoz el erre a helyre, ebbe a barlangba,
de innen csak egy kivezető út van.

Illés engedelmeskedett a menny vezetésének, és meg is tapasztalta a múltban, ezért meglepetésként ér bennünket a kétségbeesése és félelme. Elintézte, hogy elég rossz híreket közöljön egy királlyal, vette a bátorságot, hogy őszintén beszéljen hatalmasokkal, sikeresen megszervezett egy "mersz vagy meghalsz" kihívást. És mégis hogy lehet, hogy miután egyik csodát a másik után éled át, ezeket látva legvégül szünetet tartasz, mikor egy gonosz királynő elkerget a városból egészen egy barlangba?

Megkérdezted már magadtól: "Hogy kerültem én ide?"

A barlangban aztán értetlenül állsz. Összezavarodva, elbátortalanodva, kiábrándultan. Depressziósan. A szorongás is legyűr. Túl sok minden terhel. Nyomaszt, hogy fogalmazd sincs, mit reagálj erre. Saját szavaiddal is jellemezheted, hogy alszik ki a tűz, párolog el az erő, és oszlik el a lelkesedés a semmiben.

Illés három lépésben ismerte meg a barlangból ki- és az életbe visszavezető utat.

Az első lépés
A próféta elgondolkodik az Úr kérdésén, és válaszol rá: "Mit csinálsz itt, Illés?", és ezzel elkezd kijönni a barlangból. Ez felkavarja a saját félelmeidet, megfigyeléseidet, bűneidet és az összes megválaszolatlan felvetést a fejedben. Néhányan arra vágynak, hogy ne gondolkodjanak a barlangban, de a válaszok a megértés és meghallás helyére vezetik a szívedet és az eszedet. A "mindjárt megőrülök" érzéstől elmozdulsz egy értelmes és fókuszált gondolkodás felé. Illés számára bár fontos volt az igazságok, észrevételek és feltevések számba vétele a történtekről, de nem szórakoztató. Így felelt:

"Nagy búsulásom van az Úrért…"

Az Úr jelenlétének közelében élni: ez az egyetlen hely, ahonnan jobban látsz szerteszét. A közelség mindent megváltoztat. Mikor Illés közelebb ment a Mindenhatóhoz, ezzel valami újat élt át.

"Ímé, ott az Úr volt elmenendő. És az Úr előtt ment nagy, erős szél, amely a hegyeket megszaggatta, és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott. És mikor Illés ezt hallotta, befedte az ő arcát palástjával, és kimenvén megállt a barlang ajtajában." (1Királyok 19:11–13)

Lényeges az események hangos feldolgozása. Az emmauszi úton a tanítványok átbeszélték a gondolataikat. Őszintén és nyíltan kifejezték csalódottságukat. Miután Jézussal voltak, már ez a feldolgozás leülepedett, és szomorú emlékeik dicső és örömteli ébredéssé alakultak át.

A második lépés
Isten hívja Illést, hogy "jöjj ki, és állj meg ezen a hegyen az Úr előtt" (1Királyok 19:11). Ez a próféta első kijövetele a barlangból: keljen fel és induljon el. Ő nemcsak megkérdezte a prófétától, hogy hol van, hanem meg is hívta, hogy kerüljön hozzá közelebb. Ebből azt tanulhatjuk meg, hogy ha nem látunk tisztán, ahelyett, hogy eltávolodnánk tőle, lépjünk közelebb Istenhez.

Az Úr jelenlétének közelében élni: ez az egyetlen hely,
ahonnan jobban látsz szerteszét.

A közelség mindent megváltoztat. Mikor Illés közelebb ment a Mindenhatóhoz, ezzel valami újat élt át.

Szoktál gondolni csodás eseményekre? Például hogy táplálék jelent meg mindennap egy özvegy kamrájában. Mikor kimerültél, madarak hoztak neked ennivalót. A Kármel-hegy nem volt egy szokványos eset: Isten tüzet hozott le az égből, és mindenki látta! Persze néha Ő félreérthetetlenül szól. De nem fog minden egyes alkalommal mennydörgést és villámlást, földrengést és nagy fényességet használni. Olykor halkan, suttogva, még a csöndben is fog beszélni, mert erre van a legnagyobb szükséged a barlangban. Illés csak a csöndes suttogásban fedezte fel Isten jelenlétét, és ekkor lépett ki a barlangból, hogy közelebb kerüljön hozzá. Mikor te is meghallod az Úr lágy suttogását, menj oda hozzá.

A harmadik lépés
Ezután Isten három rendkívüli dolgot kért szolgájától: kenje fel Hazáelt Szíria királyává, Jéhut Izrael uralkodójává és maga helyett Elizeust prófétává (1Királyok 19:15–16). Őszintén a "vezetők felkenése" nevű kirándulásnak nem lehetett ugyanolyan izgatott csengése, mint a korábbi küldetéseinek, de ezek a következő lépések fontosak voltak a növekedéséhez.

A leckénk így hangzik: tegyük meg, amire képesek vagyunk, azzal, amink van. Nincs szükség rá, hogy többet kérjünk magunktól, mint amit nyújtani tudunk. Egyszerűen egyszerre mindig csak egy lépést tegyünk meg. Illés végső leckéje így hangzott: felismerte, hogy ebben a helyzetben sem volt soha egyedül. A feltételezések becsaphatnak minket. Bár teljesen elhagyatottnak érezte magát, Isten ott volt vele. De nemcsak Ő, hanem az a többi 7.000 fő, aki hozzá hasonlóan hűséges maradt (1Királyok 19:18).

Mikor azt hiszed, magadra maradtál, Ő közelebb van hozzád, mint véled.

Kívülről a kagyló úgy néz ki, mint egy koszos kő a tenger fenekén, de belül már titokban valami gyönyörűséges formálódik. Mikor a helyzetedet figyeled, látszólag lehetetlen ott kincsre bukkannod. Illés nem nézett a több mint 7.000 ember rejtett munkájára, akik éppen úgy hittek, mint ő.

Meghallod Isten hangját az éjszaka közepén? "Mit csinálsz itt?" Ilyenkor válaszolhatsz a kérdésre. Gondolkodj el ezen. Menj hozzá közelebb. Majd lépj ki a tökéletes békesség érzésével, tudva, hogy soha nem vagy egyedül.

Imádság
"Uram, elismerem, hogy előfordul velem, mikor reménytelenül és leverten érzem magam. Ez olyan érzés, mint Illésnek volt. Emlékeztess a jelenlétedre, és töltsd be békével a szívemet!"

Személyes kihívás
"Túlterhelt. Minden oldalról szorongatják. Megfoghatatlan stressz gyötri. Össze van zavarodva. Elbátortalanodott. Kimerült. Kiábrándult. Depressziós. Kifárasztotta a szorongás." Éreztétek már így magatokat? Ismertek valakit, aki épp ezt éli át? Ma tegyetek kedveset valakiért, aki nem érzi jól magát, vagy nehéz időszakon megy keresztül. Küldjetek neki bátorító üzenetet, öleljétek meg, és mondjátok el neki, hogy számíthat rátok.

"8 kérdés, amit Isten szívesen feltenne neked" biblia-tanulmány című írása alapján.