MEG FOGJUK ISMERNI EGYMÁST

Ez egy másik érdekes kérdést vet fel, amely sokakat ejtett zavarba: Meg fogjuk-e ismerni egymást a mennyben? Fel fogjuk ismerni családtagjainkat, barátainkat?



Sokakban él olyan tévképzet, hogy a menny nagyon személytelen lesz. A Biblia azonban pontosan az ellenkezőjét tárja elénk. Bár a régi fájdalmakat és szomorúságot Isten kitörli emlékezetünkből, természetesen

nem fogjuk elfelejteni barátainkat és családunkat.

Nem csupán életre keltett számok leszünk új lakhelyünkön. Valójában sokkal jobban fogjuk ismerni egymást a mennyben, mint most. Pál így ír az 1Kor 13:12-ben: "Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem." Itt most nagyon homályosan látunk mindent, és gyakran félreértjük egymást. Az új földön ilyen soha nem fordul elő. Világos, tiszta és őszinte lesz egymás ismerete.

Jézus azt mondta, "sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában" (Mt 8:11). Ez a vers azt is nyilvánvalóan mutatja, hogy felismerjük az ószövetségi hitelődeinket is, akik tántoríthatatlan hűséggel szolgálták az Urat. Nemcsak azokkal egyesít minket Isten, akiket a földön szerettünk. Megismerhetjük a lelki óriásokat, akik a Biblia lapjairól hatottak ránk. Az emberek többsége nagyon szereti a találkozásokat, a hazaérkezést. Milyen boldogság újra együtt lenni a régi barátokkal oly sok év után, és feleleveníteni nosztalgiázva azt, ami a múltban összekötött. A menny nem szerezne igazi örömet nekünk, ha nem ismernénk fel egymást.

Én már átéltem annak a szolgálatnak az örömét, hogy embereket vezethettem Krisztushoz. Nagyon várom, hogy találkozzam velük Isten trónjánál. Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjünk bizonyosságot akár csak egy lélek felől is, aki hűséggel kitartott Isten mellett végig, és elnyerte az élet koronáját. Kétségkívül együtt leszünk a mennyben azokkal az emberekkel, akiket az általunk megnyert lelkek vezettek Krisztushoz. Isten kegyelméből láthatjuk majd, hogyan hatott emberi életekre, hogyan dobogtatott meg szíveket az Ő végtelen és örök szeretete.

Meg fogjuk-e ismerni egymást a mennyben? Fel fogjuk ismerni családtagjainkat, barátainkat?

El tudjuk képzelni azt a pillanatot, amikor valaki majd e szavakkal áll elénk: "Te voltál az, aki Jézus követésére biztatott. Köszönöm! Ó, milyen hálás vagyok, hogy itt lehetek, mert te is hozzájárultál ehhez" ? A lélekmen-tők jutalmának jelentős részét teszik ki ezek a szavak.

Pál így írt a filippibelieknek: "Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint akik az evangyélium dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik fölírták az életnek könyvében" (Fil 4:3). Ebben a bibliaversben világos bizonyítékát kapjuk, hogy földi neveinken jegyeznek be bennünket a mennyei könyvekbe. Semmi alapja nincs annak a feltételezésnek, hogy a Pállal együtt szolgáló hűséges munkások újjászületésük után valamiféle új, angyali nevet kaptak. Az élet könyvébe ugyanazok a nevek kerültek be, amiket zsidó édesanyáik adtak nekik születésükkor. Ugyanez igaz ma is. János, Róbert, Tibor, Beáta és Diána - így kerülnek be neveink, mint akik

az örök élet jutalmát vettük Jézusba vetett hitünkért.

További bepillantást enged ugyanebbe a témába a Jelenések könyve. Isten egy látomásban megmutatta Jánosnak az Új Jeruzsálemet. Olyan káprázatos volt a látvány, hogy a próféta csaknem megsemmisült a dicsőségétől. Ahogy közeledett a ragyogó városfalakhoz, János látta, hogy az alap tizenkét drágakőből épült, és mind különböző színű volt. Mindegyik fénylő alapkőbe egy-egy nevet véstek be. Gondoljuk csak el, mit érezhetett, amikor az egyik kövön saját nevét olvasta!

Az apostolok mindegyikét kitünteti az Úr azzal, hogy egyszerű galileai neveik az örökkévalóságon át láthatók lesznek az Új Jeruzsálem masszív tartóköveibe vésve. Miután az Új Jeruzsálem az ezer év végén leszáll erre a földre, Isten újjáteremti a földet eredeti, tökéletes állapotában. Isten lakhelye az emberekkel lesz, és a szenteknek mind a városban, mind a városon kívül lesznek házaik. Isten ad nekünk egy városi otthont és egy vidéki birtokot is. János evangéliuma 14:1-3 bizonysága szerint az Új Jeruzsálemben lévő palotákat Jézus most készíti számunkra. Vidéki házainkat viszont mi magunk fogjuk megépíteni saját elgondolásunk szerint (Ezs 65:21-22).

Forrás: Joe Crews "Jövendő lakhelyünk, a menny" című írása alapján.
Hús-vér emberek Városi kastélyok, vidéki birtokok


EZEKET OLVASTAD MÁR?

Nincs többé betegség, halál I.

Nincs többé betegség, halál II.

Valóság-e a menny?


SZÓLJ HOZZÁ!