A SÍRÁS ÖRÖME

Jézus mondta: "Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak."



Nem a sírás az öröm, de aki sírt, az tudja, hogy milyen jó, ha valaki megvigasztalja. Aki sír, annak a lelke tisztul, de aki siránkozik, annak a lelke rongyolódik. Azért siránkozunk, mert kavics van a cipőnkben, és közben elfelejtünk hálát adni azért, hogy van cipőnk. A siránkozás olyan sírás, amiből a hála hiányzik azért, amink van. Így könnyeinktől nem látjuk a jobbat, ami a vigasztalás kulcsa.

1. A sírás öröme, az együtt érző testvérre találás öröme
Ha bánatod van, vagy valami fáj, keress megértő testvért. Ne azt várd tőle, hogy veled sírjon, hanem tőle tanuld meg reálisan látni az életed. Bízd Istenre azt, ami megváltoztathatatlan, és keresd azt, amit ez a kialakult helyzet - ami bánatot okozott - lehetővé tesz.

2. Tud-e sírni az, aki csak siránkozik?
A siránkozó embernek az a baja, hogy elveszítette a hálaadás képességét. A vélt, vagy valódi rossztól nem látja a jót, a fától az erdőt. A siránkozónak sokszor az is baj, amiről hamarosan kiderül, hogy tulajdonképpen hasznára van, mert az élet nem vakáció gond nélkül, hanem edzőpálya azért, hogy bizton célba érjünk.

Aki sír, annak a lelke tisztul, de aki siránkozik, annak a lelke rongyolódik.

3. Vigasztalás közben vigasztalódik az ember, s közben megtanulni felfelé nézni
Nem tud igazán vigasztalni az, akinek nincsen semmi baja. A könnyek sokszor közös teherviselésre tanítanak. Ha mindketten vigasztalásra szorulunk, Istenre utaltak vagyunk, könnyebben tanulunk közösen Istenre nézni felfelé, ami azért szükséges, hogy megtanuljuk: mit miért engedett meg Isten és a rosszban hol rejtőzik a alkalom a jóra.

4. A sírás gyógyszere a hálaadás
Minden, ami velünk történik, előbb Isten előtt volt. Azért tudunk hálásnak lenni, mert észrevesszük, hogy életünkben nem a véletlenek uralkodnak, hanem Isten valamit valamiért megenged. A hála annak a tudatosítása, hogy a bajban, a nehézségben is ott van Jézus velem, de csak akkor látom meg őt, ha észreveszem, hogy mi az, amit ebben a helyzetben ő akar. Ez az észrevevés a hála lényege.

5. Isten vigasztalása a dolgok értelmének megtalálása
Aki a véletlen szerencsében hisz, soha nem lesz igazán boldog, mert az élet dolgainak értelmét nem találja. Jézus azért engedi meg azt, hogy sírjunk, mert a könnyek, ha vele megosztjuk ezeket, megtanítanak tisztán látni. A felelőtlenül örülők soha nem látják meg Istent a mindennapjaikban, mert a szemük nem lesz tiszta.

6. Siránkozni a tehetetlen ember szokott. Aki Istenre talál, megtalálja az élet értelmét
A siránkozás más, mint a sírás. Aki a siránkozás csapdájába esik, érzéseinek rabláncával kötözi meg önmagát. Csak önmagát látja, és nem lát el a másik emberig. Mivel elveszítette felebarátait, Istent sem tudja meglátni. Olyan dolgokért folytat értelmetlen harcot, amire Istennél megoldás van. Ez a megoldás - összeköt a másikkal.

7. Siránkozó vagy vigasztaló akarsz lenni?
A siránkozó, vak ember, aki könnyeitől nem lát el Istenig, ezért nem látja a másik embert sem, akinél Isten elrejtette bajaira az orvosságot. A vigasztaló ember rájött arra, hogy mások vigasztalása őt üdíti fel, és értelmet ad életének.

Keress egy olyan embert, aki társra, vigasztalásra szorul. Hallgasd végig figyelmesen! Imádkozz érte és próbáld megérteni, hogy mit lehetne tenni érte!


Örülni tanulni kell A tárgyak öröme


EZEKET OLVASTAD MÁR?

A munka öröme

Örülni tanulni kell

Az idő öröme


SEGÍTSD KÜLDETÉSÜNKET!


SZÓLJ HOZZÁ!